Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - KISS ENDRE: Civilizáció, emancipáció, liberalizáció

a mindennapok, a teljes élet nembeli érté­kekkel való feltöltése, annak az összemberi értékekkel való tudatos átesztétizálása és szakralizációja. Minden emancipáció átfogó evilági gondolatrendszer része, túlvilágiság és evilágiság találkozásának evilági alkalma. Ebből következik, hog)" az emancipatív élet mindig eudaimonista, azaz boldogság­központú, hiszen az evilági lét alapvető meghatározása, a nembeliség környezeté­ben boldognak is kell lennie, hiszen nem képzelhető el, hog)" emancipatív és szabad módon valaki ne akarjon boldog lenni. Ez az összefüggés egyszerre tűnhet triviális­nak vag)" túlságosan is közvetlennek, de egyik sem: egyenes vonalon és logikusan következik az evilági lét feltételeiből. Az emancipáció elsősorban az emanci­pált egyént állítja középpontba. Ez alaptö­rekvés, azonban önmagában véve nemcsak nem elégséges, hanem még csalóka is. Az emancipáció valódi törekvése nem az egyén, de a közösség, a társadalom együt­tes emancipálása, mégpedig olyan alapon, hog)" az a közösség az individualizált egyé­nek társadalma. A politikai és történelmi való­ságban azonban felértékelődött az addig valamilyen szempontból hátrányos helyze­tű nag)" csoportok emancipációja {elsősor­ban a tanulmányunkban már számos he­lyen említett zsidó-, nő-, rabszolga-, jobbágy- és munkásemancipáció). Az egyén és az emberiség között elhelyezkedő ezen partikuláris csoportok emancipációjá­nak értelmezésekor azonban egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hog)" ez nem képviselt az előzőektől eltérő emancipá­ció-típust, hiszen e különös csoportok emanci­pációjának célkeresztjében ugyanúgy benne volt az egyén és az emberiség emancipációjának célrend­szere is. S ezzel vissza is érkeztünk dolgozatunk kiindulópontjához. Tézisünk az volt, hogy a zsidó emancipáció bizonyos történelmi korszakokban és országokban nemcsak ré­sze volt a nag)", világméretű emancipációs folyamatnak, de maga is részesült a civilizá­ciós csúcspont kivételes korszakában, és si­kerével az emancipációs folyamat univer­zális sikerét gyarapította. Az emancipáció és a civilizációs csúcspont mozzanatai meg­határozták a magyarországi zsidó emanci­páció folyamatát is. Miközben ebben bizo­nyosak vagyok, teljesen tisztában vagyunk a nag)" emancipációs narratívum korlátaival is. Szemünkben tehát az emancipáció nem relatív és nem is relativizálható. A folyamat korlátai azonban léteznek, és részben nyomban az emancipációval kapcsolatos új kérdéseket is felvetnek. A magyarországi zsidó emancipáció első korlátja az ortodo­xia valósága. Eg)" lehetséges második korlát eg)* modernkori civilizációs csúcspont idő­tartamára vonatkozik: az emancipációs fo­lyamar megtorpanása vag)* esetleges vissza­fejlődése e folyamat immanens, történet­ontológiai folyómánya-e, vag)* politikai, er­kölcsi, esetleg más, a tudatos társadalmi működéséhez sorolható mozzanatok hoz­zák-e létre őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom