Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - KISS ENDRE: Civilizáció, emancipáció, liberalizáció
a mindennapok, a teljes élet nembeli értékekkel való feltöltése, annak az összemberi értékekkel való tudatos átesztétizálása és szakralizációja. Minden emancipáció átfogó evilági gondolatrendszer része, túlvilágiság és evilágiság találkozásának evilági alkalma. Ebből következik, hog)" az emancipatív élet mindig eudaimonista, azaz boldogságközpontú, hiszen az evilági lét alapvető meghatározása, a nembeliség környezetében boldognak is kell lennie, hiszen nem képzelhető el, hog)" emancipatív és szabad módon valaki ne akarjon boldog lenni. Ez az összefüggés egyszerre tűnhet triviálisnak vag)" túlságosan is közvetlennek, de egyik sem: egyenes vonalon és logikusan következik az evilági lét feltételeiből. Az emancipáció elsősorban az emancipált egyént állítja középpontba. Ez alaptörekvés, azonban önmagában véve nemcsak nem elégséges, hanem még csalóka is. Az emancipáció valódi törekvése nem az egyén, de a közösség, a társadalom együttes emancipálása, mégpedig olyan alapon, hog)" az a közösség az individualizált egyének társadalma. A politikai és történelmi valóságban azonban felértékelődött az addig valamilyen szempontból hátrányos helyzetű nag)" csoportok emancipációja {elsősorban a tanulmányunkban már számos helyen említett zsidó-, nő-, rabszolga-, jobbágy- és munkásemancipáció). Az egyén és az emberiség között elhelyezkedő ezen partikuláris csoportok emancipációjának értelmezésekor azonban egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hog)" ez nem képviselt az előzőektől eltérő emancipáció-típust, hiszen e különös csoportok emancipációjának célkeresztjében ugyanúgy benne volt az egyén és az emberiség emancipációjának célrendszere is. S ezzel vissza is érkeztünk dolgozatunk kiindulópontjához. Tézisünk az volt, hogy a zsidó emancipáció bizonyos történelmi korszakokban és országokban nemcsak része volt a nag)", világméretű emancipációs folyamatnak, de maga is részesült a civilizációs csúcspont kivételes korszakában, és sikerével az emancipációs folyamat univerzális sikerét gyarapította. Az emancipáció és a civilizációs csúcspont mozzanatai meghatározták a magyarországi zsidó emancipáció folyamatát is. Miközben ebben bizonyosak vagyok, teljesen tisztában vagyunk a nag)" emancipációs narratívum korlátaival is. Szemünkben tehát az emancipáció nem relatív és nem is relativizálható. A folyamat korlátai azonban léteznek, és részben nyomban az emancipációval kapcsolatos új kérdéseket is felvetnek. A magyarországi zsidó emancipáció első korlátja az ortodoxia valósága. Eg)" lehetséges második korlát eg)* modernkori civilizációs csúcspont időtartamára vonatkozik: az emancipációs folyamar megtorpanása vag)* esetleges visszafejlődése e folyamat immanens, történetontológiai folyómánya-e, vag)* politikai, erkölcsi, esetleg más, a tudatos társadalmi működéséhez sorolható mozzanatok hozzák-e létre őket.