Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

teljesen azonos a német vagy az amerikai „reform" irányzat jelentésével.) A zsidó vallásról fokozatosan leváló, s mégis a zsidó azonosság kifejezésére igényt tartó attitűd a kultúra intézményeibe kanalizálódott. A nyomtatott médiumokban megjelenő és rögzülő reprezentáció hol szorosabb, hol lazább viszonyban állt a mögöttük húzódó társaságokkal, szervezetekkel, amelyek a népi és vallási entitást a legkisebb közös többszörös kultúra közegébe kívánták föloldani. Mint említettük, Patai József és az általa megtestesített és artikulált kulturális magatartás, értelmiségi réteg - a Múlt és Jövő, szerzői és olvasói - a magyar zsidó történelem közepén kapcsolódott be a szekularizálódó zsidó kulturális létforma áramába. E fellépés egyúttal gyökeresen mást irányt, alternatívát nyújtott a zsidó kultúra felfogásában és célkitűzéseibe. Hog)" megérthessük, hog^' mitől vált el a kultúra Patai József és teremtménye révén, meg kell ismernünk a történet kezdetét. Akár a negatív öntőforma a belőle kikerült öntvényre, úgy semmivel sincs nagyobb hatással arra, amit alkotunk, mint amit éppen egyúttal megtagadunk. A történet kezdete, kettős akkulturizáció

3 Bármely magyar zsidó történet mesélünk el, először meg kell hogy világítsuk azt a hátteret, amelyek e „Komp-ország"

4 zsidóságát és történetét megkülönböztetik más népek 3 Hilel J. Kieval kifejezése a magyarországiéhoz hasonló nyelvváltás folyamatának leírására. The Making of Czech Jewry. Oxford, 1988. 1 Ez a metafora a megállapodni és véglegesen révbe érkezni sohasem képes komphoz hasonlította Magyarország helyzetét. A Figyelő című folyóirat 1905-ös évfolyamában megjelent „Ismeretlen Korvin-kódex margójára" című írásában Ady a következőket állapította meg: „Kompország, Kompország, Kompország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza." Ady Endre (Érmindszent, 1877-1919, Budapest) a legnagyobb, modern magyar költő, akinek a fellépése és recepciója a magyar szellemi modernséggel szinte szinonim fogalom. Ezért a magyar és zsidó viszony alapköve, vagy inkább alaptörténete. Lásd erről: Ady Endre zsidó története című esszémet az Ady Endre: Egykeresztvetés története, zsidó történetek című kötetben (válogatta és az utószót írta: Kőbányai János, Budapest, 2006), illetve Avigdor Hameiri elemzését A daloló máglya című önéletírásának Ady Endre, „Vajon zseni volt-e Ady Endre?", valamint „Ady és Karinthy" című fejezeteit, valamint „Ady és a Biblia" című esszéjét, amely eredetileg a Múlt és Jövő első két számában (1912. január és február) jelent meg folytatásokban. Az ötvenes években eredetileg magyar nyelven írt kézirat először jelent meg kötetben a modern zsidó irodalom klasszikusának más, magyar nyelvű írásaival együtt. (Válogatta, szerkesztette és az utószót írta: Kőbányai János, Alon Rachamimov tanulmányával. Budapest, 2006.) Ady a magyar-zsidó viszonyt elemző alapvető írása, a Korrobori 1917-ben született, vélhetően a Huszadik Század című folyóirat zsidókérdés körkérdésére, de csak posztumusz a Nyugat 1924. június 3-i számában jelent meg. A súlya szerint nem sokszor idézett esszét felvettem Ady-kötetembe. Az itt idézett metaforát megfogalmazó esszé - amelyet a magyar publicisztika sokat használ - a magyarzsidó viszonyt is megjeleníti, noha a hangsúly a magyarság megkésettségéből és idegenségéből fakadó, Nyugat-Európához való traumatikus viszonyára helyezi a hangsúlyt. Azonban a zsidóságra utaló megjegyzés kijelöli azt a kontextust is, miszerint a Nyugattal való viszonyt párhuzamba kell állítani a zsidókhoz való viszonnyal. Az itt idézett mondat a Korroboriban kifejtett gondolat első megfogalmazásának tekinthető: „Vívjátok a dühös