Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

Megvalljuk, itt is némi tendenczia vezetett bennünket. Az volt ugyanis a szándékunk, hogy az almanach keretében bemutassuk azokat a jelesebb, érdemesebb magyar írókat, akiket a felekezet méltán vall büszkeséggel fiainak. Ellenőrzésféle ez, hogy mennyi eredménnyel és milyen tehetséggel szolgálja a magyar zsidóság a magyar kultúra érdekeit." Ez a szintén üzleti alapon és intézményi háttér nélkül szerveződő (ezúttal már sikerrel fennmaradt) orgánum visszanyúlt a Kiss József-, sőt az Einhorn Ignác (Horn Ede)féle naptárformához, ugyanakkor az „Irodalmi rész" rovatában teljesen a szekuláris világ felé nyitott. Ez annál is inkább termékeny ellentmondástól terhes, mert a naptár tipográfiája alkalmaz héber betűket (a címlap is), s a kalendáriumjelleg, s az ahhoz fűződő szövegek a zsidó hagyományt tárgyalják (Tájékoztató az év ünnepnapjairól és kiválóbb napjairól, Ünnepnapok, Böjtnapok, I Iazkarák, Újhold beállta, Csillagászati tudnivalók, A zsinagógai időszámítás). A naptár jeles napjai mellé pedig az egyetemes és magyar zsidó történetből elevenít fel évfordulókat és kiemelkedő személyeket, a keresztény ikonográfia mintájára a zsidó történelem kanonizált személyiségei közül Maimonidésztől Heinéig. Az irodalmi rovat azonban döntő többségében nem a rabbiszeminárium köréből származó szerzőkkel, hanem a modernné váló legfrissebb magyar irodalom szerzőivel dolgozik. Biztosíték erre, hog)' szerkesztője, Révész Béla (Esztergom, 1876-1944, Auschwitz) a Népszava legendás irodalmi rovatának vezetője, aki egyben Ady Endre legközvetlenebb barátja és harcostársa, a kor meghatározó kultúracsinálója az „univerzális térben". Olyan szerzők publikáltak itt, mint a pályakezdő Molnár Ferenc; 1903-ban közölt novellája, „Az utolsó kívánság" írói csúcsteljesítményei közé tartozik. De megjelent Alexander Bernát, Szomaházy István, Hevesi József, Révész Béla és egy fontos bemutatkozással (az emancipációs törvény 40. évfordulójáról) Patai József is. A naptár úttörő jellege azonban a vizualitásában rejlett. Ez az első zsidó fórum, amely hangsúlyt helyezett a tipográfiára és a képekre, valamint azok minőségére. Van olyan szám (a VI. évfolyam), amelynek a kliséi az Ost und West című laptól származnak. S először ez a fórum foglalkozott hangsúlyosan, most már a képek párhuzamos bemutatása révén a képzőművészettel, hog)'ezt majd a Patai szerkesztette Múlt és Jövő állítsa a zsidó kultűrateremtés „Kulturkampf'-jának központjába. A neológ zsidóság roppant önreprezentációs erőfeszítése, amellyel a magyar kultúrában igyekezett megmutatni magát, hog)' majd egyenrangúként vegyen részt benne, akarva-akaratlan kikényszerítette, hog)' az ortodoxoknak is legyen hasonló fórumuk a jiddis és német orgánumaik mellett. Ilyen volt a magyarosodás mozzanatában a Viador, azaz Weisz Dániel, a magyarországi ortodox izraelita központi iroda főtitkára szerkesztette ortodox zsidó felekezeti és társadalmi hetilap, a Zsidó Hiradó (1891-1906). Ezt a kifelé és befelé szóló reprezentációs igényt vag)" inkább gondot fogalmazta meg az első szám (1891. március 21.) bevezető publicisztikája: 89 A naptársorozat bevezetője,