Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása
„Kell hogy legyen lap, melyből az igazhitű zsidóság tiszta képét nyerje a hitfelekezeti ügyek állásának, mely kérhetetlenül ostorozza a hazugságot, mely lehetetlenné tegye a népámítást. Kell hogy legyen lap, mely nemcsak névleg, de szellemben és érzülerben is zsidó legyen, és amely megvédelmezze az orthodox zsidó hitfelekezet igazságos ügyét a nyilvánosság előtt. Ezen czél lebegett szemünk előtt, midőn a Zsidó Híradó alapítását elhatároztuk. [... ] Hallgatni és eltűrni többé nem leher, hogy rervszerűen meghamisítsák a zsidó közösséget, hogy a be nem avatottak tervszerűen elámítsák, hogy mesterségesen csináljanak hangulatot, és ebből levonják a téves consequencziákat." Mint e hangból kikövetkeztethető, ez az orgánum a neológia (s benne a rabbiszeminárium) kérlelhetetlen bírálójaként lépett fel. Bennünket azonban itt csupán a kultúrateremtő funkciója érdekel. A fő céltáblához, az Egyenlőséghez hasonlóan jelentős helyet biztosított hasábjain a sut generis kultúrának. Az anyag javarésze jó minőségű fordítás, zsoltár és középkori héber költészet magyarítása különlegesen ünnepi alkalmakra, amikor a lap házipoétái is homíliaköltészetben dicsőítettek egy-egy ünnepet. (Mint a szomszédvár Egyenlőségben Makai Emil, Gábor Andor vag)" Patai József.) Rengeteg folytatásos regényt, tárcát közöltek javarészt középkori spanyol történetet vag)" orosz és lengyel szerzők stettlekben játszódó legendáriumait. Magyarország földrajzi és szellemi határai nem rajzolódtak ki élesen benne, még a hírrovatban sem. Ma olvasva ezeket, a Singer testvérek vag)" Shalom Asch stílusára és hangulatára vélünk ismerhetni bennük. Jelentősek a hasábjain található talmudi történetek fordításai, a mesekincsközlés; ez minden zsidó orgánum (neológ vag)" cionista) meghatározó töltelék- (vag)" kötő-?)anyaga is. Néhány figyelemre méltó tudományos közlemény is megjelent. Az évek múlásával azonban megtört az intellektuális lendület, a magyarul publikálni kívánó szerzőket a szívós kultúrharc során elszipkázza a neológia. Ezt példázza az egyetlen jelentős szerző, Nagy Endre esete, aki itt indította pályáját egy-két kiugróan eredeti novellával és verssel, majd hamarosan - kikeresztelkedéséig - az Egyenlőség állandó szerzőjévé avanzsált. Az Európa-szerte kibontakozó cionista mozgalom hatására, valamint a magyar zsidó kulturális fórumok erős idegenkedése ellenére — amelyek az addig elért magyarosodása integrálódási eredményeiket féltették a fellépésüktől - a századelőn megalakult a zsidó modernizmus, azaz a cionizmus szervezete, s hamarosan kulturális reprezentációi is. Először a Magyar Cionista Szervezet alakult meg 1903-ban Pozsonyban, majd alig három év múlva már Budapestre költözött. Szintén 1903-ban jött létre a Makkabea. Újságjaik a Zsidó Néplap (1903), majd az 1911-től 1938-ig működő Zsidó Szemle voltak. Utóbbi lap szellemi bázisát - szetzőket és olvasókat egyaránt - a Makkabea, a zsidó egyetemisták körének holdudvarából toborozta. Mind külsejében (szecesszió), mind 90 Például Fohász (vers), 1896. november 5. 6-7. old., A szentföld felé (elbeszélés), 1897. július 15. 6. old.