Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

„Kell hogy legyen lap, melyből az igazhitű zsidóság tiszta képét nyerje a hitfelekezeti ügyek állásának, mely kérhetetlenül ostorozza a hazugságot, mely lehetetlenné tegye a népámí­tást. Kell hogy legyen lap, mely nemcsak névleg, de szellemben és érzülerben is zsidó legyen, és amely megvédelmezze az orthodox zsidó hitfe­lekezet igazságos ügyét a nyilvánosság előtt. Ezen czél lebegett szemünk előtt, midőn a Zsidó Híradó alapítását elhatároztuk. [... ] Hallgatni és eltűrni többé nem leher, hogy rervszerűen meghamisítsák a zsidó közösséget, hogy a be nem avatottak tervszerűen elámítsák, hogy mesterségesen csináljanak hangulatot, és ebből levonják a téves consequencziákat." Mint e hangból kikövetkeztethető, ez az orgánum a neológia (s benne a rabbisze­minárium) kérlelhetetlen bírálójaként lé­pett fel. Bennünket azonban itt csupán a kultúrateremtő funkciója érdekel. A fő cél­táblához, az Egyenlőséghez hasonlóan jelen­tős helyet biztosított hasábjain a sut generis kultúrának. Az anyag javarésze jó minőségű fordítás, zsoltár és középkori héber költé­szet magyarítása különlegesen ünnepi alkal­makra, amikor a lap házipoétái is homília­költészetben dicsőítettek egy-egy ünnepet. (Mint a szomszédvár Egyenlőségben Makai Emil, Gábor Andor vag)" Patai József.) Ren­geteg folytatásos regényt, tárcát közöltek ­javarészt középkori spanyol történetet vag)" orosz és lengyel szerzők stettlekben játszó­dó legendáriumait. Magyarország földrajzi és szellemi határai nem rajzolódtak ki éle­sen benne, még a hírrovatban sem. Ma ol­vasva ezeket, a Singer testvérek vag)" Shalom Asch stílusára és hangulatára vélünk ismerhetni bennük. Jelentősek a hasábjain található talmudi történetek fordításai, a mesekincsközlés; ez minden zsidó orgánum (neológ vag)" cionista) meghatározó tölte­lék- (vag)" kötő-?)anyaga is. Néhány figye­lemre méltó tudományos közlemény is megjelent. Az évek múlásával azonban meg­tört az intellektuális lendület, a magyarul publikálni kívánó szerzőket a szívós kultúr­harc során elszipkázza a neológia. Ezt pél­dázza az egyetlen jelentős szerző, Nagy Endre esete, aki itt indította pályáját egy-két kiugróan eredeti novellával és vers­sel, majd hamarosan - kikeresztelkedéséig - az Egyenlőség állandó szerzőjévé avanzsált. Az Európa-szerte kibontakozó cionista mozgalom hatására, valamint a magyar zsi­dó kulturális fórumok erős idegenkedése ellenére — amelyek az addig elért magyaro­sodása integrálódási eredményeiket féltet­ték a fellépésüktől - a századelőn megala­kult a zsidó modernizmus, azaz a cioniz­mus szervezete, s hamarosan kulturális reprezentációi is. Először a Magyar Cionista Szervezet ala­kult meg 1903-ban Pozsonyban, majd alig három év múlva már Budapestre költözött. Szintén 1903-ban jött létre a Makkabea. Új­ságjaik a Zsidó Néplap (1903), majd az 1911-től 1938-ig működő Zsidó Szemle vol­tak. Utóbbi lap szellemi bázisát - szetzőket és olvasókat egyaránt - a Makkabea, a zsidó egyetemisták körének holdudvarából tobo­rozta. Mind külsejében (szecesszió), mind 90 Például Fohász (vers), 1896. november 5. 6-7. old., A szentföld felé (elbeszélés), 1897. július 15. 6. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom