Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása
nárium műhelyéből kerültek ki, akárcsak a közülük vitathatatlanul legnagyobb tehetség, Hahn István. A századforduló egyre világibb hangulatára és igényeire jellemző a rövid életű Magyar Zsidó Nő (1900) című „kétheti revű" eg)évfolyama is. Ez egyben arra a kultúrabefogadó közegre is utal, amely nemcsak a zsidó kultúra fogyasztóközönségét alkotta: a polgárosodó vag>" kapitalizálódó zsidó rétegekre, ahol a hagyományos női szerepek fölöslegessé váltak. A Magyar Zsidó Nő tartalmát már a kultúra eseményei szervezik: rendszeressé válik a színházi rovat, a fürdőhelyi szezonok kulturális programjainak megvitatása, a magyar nyelv védelme, a férfi-nő viszony szerepének átértékelésére vonatkozó körkérdés, illetve a válaszok közlése és a levelezési rovat. Folytatásos regény, tárcaelbeszélés, humoreszk, alkalmi ünnepi vers vag)" egy-egy zsidó ünnep alkalmával vezércikké átformált homília - minden olyan műfaj és klisé szerepel a hasábjain, amely az előző 30 évben kristályosodott ki, s csak arra várt, hog)" népszerűbb formákban széles közönségre leljen. Erre utal Makai Emil egy-két Juda Halévi-fordítása és saját verse, Palágyi Lajos Bibliai képe, Kunos Ignác, Kiss Arnold írásai, valamint Révész Béla egy-két korai, igen szép és értékes kísérlete, Studium cí87 men. A lapot Ötvösné Weiss Sarolta (?, 1874—1931,?) szerkesztette, s a fő munkatárs, vezércikk- és versíró a férj, Ötvös Károly volt. Hamarosan ő indított el eg)" már sokkal értékesebb és a vizuális megjelenítés 87 Révész Béla: A rajongók. Magyar Zsidó Nő, 21. szám, 9. old., uő. Magda mennyasszony, Magyar Zsidó Nő, 23. szám, 9. old. terén jelentős újítást hozó vállalkozást, a Zsidó Családi Naptárai ( 190 l-l 915). 88 Ötvös Károlyról, ennek az igen fontos orgánumnak a megalapítójától, zsidó tárgyú költemények szerzőjéről nem jegyzett fel semmit a Magyar zsidó lexikon, s így születési adatai sem ismertek. A szerkesztő programadó bevezetője - már a 20. században vagyunk! - még mindig a magyarosodás szükségességét emelte ki, amely, mert tanulási folyamatról van szó, a befogadó magyar közegével egyszerre fordított és párhuzamos irányú. Míg ott a magyar nyelvet a társadalmi piramis legalsó és legszélesebb rétege, a parasztság őrizte meg, és egy szűk, a parasztsághoz közelálló kisnemesi réteg formálta a kultúra médiumává, addig a zsidóság körében a magyar nyelv és kultúra, valamint ethosz és mintakövetés a zsidóság legműveltebb kévéseitől ereszkedett lefelé az egyszerűbb rétegekbe. „A hazai zsidóság, mely lelkületében és gondolkodásmódjában önérzetes magyar, mindmáig, ha felekezeti naptárra szüksége volt, a német könyvpiacz termékeire szorult, mivel Magyarországon eddigelé irodalmi színvonalú, magyar zsidó felekezetű naptár még nem jelent meg. Ezeket a német szellemben megalkotott, nekünk idegen naptárakat akarjuk kiszorítani hazánkból, adván helyébe egy minden ízében magyar lelkű izraelita irodalmi családi naptárt. [...] Ugyanennyire komoly és nag)' czélunk volt az, hogy az intelligens zsidó családok számára irodalmi műveket alkossunk. 88 A naptáríolyamot 1927 és 1934 között Debrecenben Izr. Családi Naptár címmel újította fel Fábián Ferenc, a Debreceni Izr. Hitközség titkára.
