Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

Magyar Zsidó Szemle indulásakor is felmerült már eg)- magyar zsidó kulturális fórum létesítésének gondolata, amelynek célja a magyar zsidó értelmiség elitjét, illetve ennek közönségét képezni és homogenizálni. A magyar zsidó szellemi élet egyik legreprezentatívabb személyisége, Goldziher Ignác vetette fel eg)- ilyen intézmény égető szükségességét „Népszerű irodalmi vállalat" y A* . ^ 81 című cikkében: „Hogy a vallásos élet felekezetünkben minél magasabb és műveltebb színre emelkedjék, nincs rá jobb eszköz, mintha a felekezet vallásos történeténekés tudományának ismeretét a művelt közönség körében terjesztjük. [...] Míg megfelelő hazai termelésre, s ennek folytonosságára [mármint tudományos cikkek megalkotására - K. J.j nem számíthatunk, át kell ültetni a világirodalom zsidó theológai klasszikusait a mi nyelvünkre. Ez által kettős irányban használhatunk. Egyrészt saját hitfelekezetünknek teszünk szolgálatot, midőn vallásunk történelmére nézve szemkörünket bővítjük és gondolkodásunk színvonalát emeljük, másrészt alkalmat nyújtunk az egyéb felekezetekhez tartozó művelt közönségnek, hogy hitfelekezetünk igazi történetét illetőleg tájékozást nyerjen." A kettős cél szabatos megfogalmazása kiterjedt a tudomány popularizálásának műfaji követelményeire is azzal az igénnyel, hogy a kifejlődőben lévő zsidó középosztály olyan műveltséggel rendelkezzen, amely élő kapcsolatban áll a zsidó tudományosság aktuális eredményeivel. Ennek a hídja az anyag elbeszélésének módja: „A szemem előtt lebegő czélnál fogva a tervezett vállalat nem terjeszkednék sem aprólékos irodalmi specziál-kutatásokra, sem pedig másrészről a dolgokat csak légmagasából szemlélő elmefuttatásokra vagy kenetes szókat szaporító, de exact alapot nélkülöző elmélkedésekre. Magas, sok tényt és gondolatot művelt alakban összefoglaló munkákra és értekezésekre gondolunk, melyek a tudomány eredményeit a tárgy komolyságához méltó, minden művelt férfi és nő által felfogható alakban adják elő." A Goldziher Ignác által felvázolt műveltségi metanyelv kerete a könyv, illetve az évkönyv formájú publikáció, az antológia. „Kétfélék azon dolgozatok, amelyek ily sorozatban megjelennének: 1. Önálló terjedelem és tartalom tekintetében nagyszabású munkák. 2. Egymás között rokontartalmú, bár különféle szerzőktől való értekezések és essay-k, melyek akár külön füzetben, folyóirarban jelenrek meg. Különösen az utóbbiak ügyes és tapintatos megválasztása által fogjuk a kitűzött czélt sikeresen előmozdítani. Zsidó íróknak a zsidó vallásra, a zsidó törrénelemre és irodalomra oly sok és a művelt közönség tájékoztatására szánt remek formájú dolgozata van, hogy a szándékolt gyűjteményt sok éven át lehet majd értékes anyaggal ellátni... Magától értetődik különben, hogy az itt megpendített vállalatból nincsenek kizárva a czélra megírandó magyar és eredeti munkák sem, a mennyiben a szigorúan alkalmazandó mértéket megütik." Goldziher cikke már forrongó igényt fogalmazott meg: eg)- félévszázados szellemi fejlődés intézményi keretbe foglalását, 81 Magyar Zsidó Szemle, 1884. 2. sz. 255-256. old.