Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása
irodalmat. Dux Adolf író, újságíró, szerkesztő (Pozsony, 1822-1881, Budapest) Petőfi Sándor és Eötvös József verseit, a magyar nemzeti drámát, Katona József Bánk bánját, Zerffí Gusztáv író, kritikus, szerkesztő, újságíró (Magyarország, 1820-1892, Chiswick) Kossuth Lajos műveit és Petőfi Nemzeti daf&t, Gans-Ludasi Mór újságíró (Komárom, 1829-1858, Reichenau) Petőfi és Vörösmarty Mihály verseit németre, Helfy Ignác (Szamosújvár, 1830-1897, Budapest) Jókai és Eötvös József prózai munkáit fordította olaszra, de még több példa is sorolható. Erre az értelmiségi nemzedékre még az is meghatározóan jellemző, hogy tagjai szinte kivétel nélkül katonaként is részt vettek az 1848/49-es szabadságharcban, az emigrációban pedig a magyar szabadság ügyének propagandistái voltak. A belső zsidó történet szempontjából még jelentősebb, hogy ők lesznek az elindítói a szintén a magyarosodással szorosan együtt járó alkalmazkodási kényszerből fakadó vallási reformmozgalomnak is; maga Einhorn Ede pedig az első reformközösség rabbija, majd tábori rabbija 59 lesz hosszú útja kezdetén, amely az első magyar zsidó kormánytag pozíciójáig lendítette karrierjét. Az első időszaki magyar sajtótermék: a Magyar Izraelita Az 1848/49-es szabadságharc bukásával megtört a magyar zsidók magyarosodási lendülete. Nemcsak az elbukott szabadságharc, de a csalódás okán is, amely nem váltotta be a magyarokhoz fűződő reményeket. A magyarosítást propagáló elit nagy része Einhorn is - emigrált vag," a Habsburg Birodalom zsidókkal szemben liberálisabb részeibe, például Bécsbe költözött. 61 A forradalom és szabadságharc leverésétől az Dolgozatunk kerete nem engedi meg ennek az összefüggésnek a kifejtését, A már idézett Bernstein Béla monográfiája külön fejezetet szentel e problémának. Nem különben Jakov Katz utolsó munkája {Hakérá se lo niláhá, perisat haortodokszim mi klal hakehilot be hungaria uvegermania, Jeruzsálem, 1995;) magyarul: Végzetes szakadás, az ortodoxia kiválása a zsidó hitközségekből Magyarországon és Németországban (Budapest, 1999). A téma legrészletesebb feldolgozása, amely külön kitér a Magyarító Egylet és az első reformközösség társadalmi összefüggéseinek az elemzésére: Michael K. Silber tanulmánya: A Pesti Radikális Reformegylet (Genossenschaft für Reform in Judenthum) társadalmi összetétele 1848-1852 között. In: Múlt és Jövő, 1998.1. szám, 125-142. old. Lásd: Kettős ünnep, egyházi beszéd, melyet heti ünnepkor (1849, tavaszutó .27) honunk függetlenségének megünneplésére, a pesti izaelit. reformtársulat templomában tartott Einhorn Ignác, lelkész, Pesten, 1849 című szentbeszédét, amelyben megáldotta a nemzetgyűlést, s személy szerint Kossuth Lajost. 59 Ennek, s benne Einhorn forradalom alatti szereplésének történetét lásd Zakar Péter: Tábori rabbik 1848-49-ben című tanulmányában. In: Múlt és Jövő, 1998.1. szám. 88-102. old. 60 lásd az életéről frissen megjelent monográfiát: Miskolczy Ambrus: Horn Ede a magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén. Budapest, 2007, valamint Michael K. Silber szócikkét a The Yivo Encyclopedia of Jews in eastern Europe-ban. ei Mint például maga Jakobovits Fülöp, a Magyarító Egylet alapító elnöke. Lásd: Mezei Mór: A magyar izraeliták évkönyve. Az Izraelita-Magyar Egylet története és célja, vezérszóul Mezei Mór egyleti titkártól. Első Magyar-izraelita Naptár és Évkönyv 5622. évre. Pest, 1861.
