Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása
1867-es kiegyezésig, azaz az Osztrák-Magyar Monarchia kezdetéig tartó átmeneti periódust a magyar történelem az „abszolutizmus korának" nevezi, amikor a pályáját indító Ferenc József rendeletekkel, a magyar demokrácia intézményeit mellőzve kormányzott, s egyúttal folytatta elődei németesítő politikáját. A korszak első felét a kormány belügyminiszteréről, Bachról nevezték el, s e korszaknévnek egyértelműen negatív a konnotációja a magyar közbeszédben és emlékezetben. Holott: „A magyarosodás folyamatát megakasztotta a Bach féle uralom, azonban a zsidó tanügy fejlődésére éppolyan kedvező hatással volt, mint a többi iskolák nívójának az emelésére. Általában a ma már a sokat szidalmazott Bach szisztémában nem pusztán elnémetesítésre irányuló kényszert látunk, mint ahogy a régi iskoláskönyvekben olvassuk, inkább egy nagyvonalúan elképzelt szintemelést, amely a kultúra minden ágában kiegyenlítődést, rendet, egyenlőséget akart elérni. Bach nélkül nincsenek sem iskolák, sem útak, sem tendszeres közigazgatás" - revideálja a kor leegyszerűsített képét Fürst Ilona Dóczi Lajosról (Sopron, 1845-1919, Budapest) szóló kismonográfiája 62 , aki már a harmadik, s még mindig kétnyelvű magyar zsidó érrelmiségi nemzedékhez tartozott, s akiknek a szocializálódása éppen erre a korszakra esett. Közéjük tarto62 Fürst Ilona: Dóczi Lajos mint német író. Egy zsidó írói nemzedék típusa. Budapest, 1932, 63 Az abszolutizmus korszakának német nyelvű és kultúrájú oktatásáról jellemző képet rajzol két világhírű író és nem mellesleg a cionizmus alapítóinak a gyermekévein keresztül Újvári Hedvig tanulmánya: Az oktatás szerepe Max Nordau és zott Falk Miksa publicista, lapszerkesztő (Pest, 1928-1908), Ludasi Gans Mór publicista, lapszerkesztő (Komárom, 1829-1858, Bécs), Kónyi Manó szekesztő, gyorsíró, publicista (Kaposvár, 1842-1927, Budapest), Veigelsberg Leo publicista, lapszerkesztő (Nagyboldogasszony, 1846-1907), Ignotusnak, a Nyugat alapító-főszerkeszőjének apja, vagy az Ady Endre indulásában és térnyerésében oly jelentős szerepet játszó Vészi József (Arad, 1858-1940, Budapest). Ez a németség már erősebb magyar orientációval itatódott át, s a Bécs-Budapest-tengely körül tevékenykedett mint buzgó politikai és kulturális közvetítő. E nemzedékre még az is jellemző, hogy javarészük minden lelkiválság nélkül keresztelkedett ki, ami nem járt sem konfliktussal, sem a zsidóságtól való drámai eltávolodással, s ezenkívül valamely nagy arisztokrata házi zsidói és íródeáki szerepét is betöltötték; Falk Miksa például a „legnagyobb magyar" mellett viselte ezt a bizalmi tisztet. Az abszolutizmus kora éppen azért, mert a Habsburg Birodalomban érvényes jogszabályok léptek automatikusan érvénybe, a zsidók számára jogkiterjesztő hatással is bírt. így a mindennapi élet kereteinek, lehetőségeinek kiszélesítése, a világi kultúrával való mélyebb ismeretség ismét a Habsburgoknak volt köszönhető, továbbra is a német kulturálódás médiumán keresztül. 63 Theodor Herzl pályájának alakulásában. In: Múlt és Jövő, 2007. 4. szám. 59-76. old. Mindkettejük nemcsak Budapesten született, de személyiségük szocializációja is a magyar fővárosban zajlott, ott jártak német és magyar nyelvű iskolákba. Az 1849-ben született idősebb Nordau, aki egyetemi éveit is Pesten töltötte, teljesen a német nyelvben