Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása
A második zsidó és az első magyar zsidó generáció 46 A magyar zsidóság a többségtol leszakadó vagy Jakov Katz nyomán -, ama „menekülő peremen" szerveződő értelmiségi elitje tehát a magyar identitásért és politikai függetlenségért folyó harchoz csatlakozott szövetségesként. E döntésnek megfelelően a zsidók első magyar nyelvű irodalmi kísérletei a politikai (és nem kulturális) önreprezentációhoz, a magyar politikai palettán való tájékozódáshoz, szövetséges kereséséhez (örök elköteleződés a liberalizmus mellett), valamint a zsidó vallás reformjához és a judaizmus magyar adaptációjához kapcsolódtak. S mennyire helytálló ebben a fordulatban is Mendelssohn megállapítása: „A nyelv megváltozásával megváltozott a tárgy." 48 A magyarul megfogalmazott szö46 „Tudnunk kell azl is, hogy a magyar-zsidó asszimiláció a negyvenes években kezd kibontakozni, a magyar nacionalizmus legszebb korszakában: ez a magyarázata, hogy míg a felvilágosodás légkörében meginduló mendelssohni mozgalom zsidó világpolgárokat, a hazai asszimiláció már zsidó magyarokat kíván nevelni. [...] csak az értelmiség vékony rétege törekszik reá: látni fogjuk, hogy még 1867 körül is csak a művelt zsidó középosztály magyarosodik" ragadta meg a generációváltás lényegét és arányait Komlós Aladár. A zsidók irodalmi tevékenysége a XIX. században. 29. old. Pszichológiai momentumot is fűz a választáshoz: „A hazai zsidók a németséget két konkrét formában ismerték: a magyarországi városok német polgárságában, mely versenytársat látva bennök, üldözte őket, s a Metternich reakciójában, mely minden elnyomás támasza volt." Uo. 30. old. Hanák Péter már idézett tanulmánya is a váltás pszichológiai elemét emeli ki: „A romantikus szabadságeszmének a felvilágosult-racionális liberalizmussal való sajátosan magyar vetülete különösen a hazai német és zsidó polgárságot vonzotta. Számukra a jozefinista állampatrializmus, mely a hazát a közösség üdvével, a közjóval azonosította, elvontan racionális, a társadalmi gyakorlatban kevéssé hasznosítható, érzelmileg nehezen átélhető fogalom volt. Az »übernationale Gemeinwohl« nem lehetett közösségi identitás kötőanyaga. A magyar nemesség által vezetett nemzeti mozgalom egyszerre kínálta a szabadságot, a rendi válaszfalak ledöntését, a társadalmi emelkedést és a nemzethez való azonosulás kötelékét." In: Polgárosodás és asszimiláció, /'. h. 521. old. 47 Jakov Katz kifejezése, fogalma, amelyet az Out of Ghetto VII. fejezetében fejtett ki. Arra a vékony értelmiségi rétegre vonatkozik, amely az ún. semleges vagy félsemleges társadalomban először hasonult a nem zsidó társadalomhoz, s lépett ki vagy kikeresztelkedessél, vagy csupán a zsidó keretek elhagyásával a hagyományos zsidó társadalomból. E típusokat reprezentatív erővel jelenítették meg az e fejezetben tárgyalt személyiségek, mint BIoch/Baí lagt Móric/Mór, aki kikeresztelkedett, vagy Einhorn/Horn Ignác/Ede. Utóbbi jesivanövendék, reformrabbi, majd közíró és közgazdász lett, az 1848-as politikai emigráció fontos személyisége, majd hazatérte után az első jelentős zsidó származású kormánytag, közigazgatási államtitkár-helyettes lesz 1875-ben, s a zsidó vallás és keretei nem játszanak már szerepet az életében. 48 Idézi Jakov Katz Out of the Gettho\a. S lényeges a hozzáfűzött lábjegyzete (54. old.) is: „Mendelssohn végül jobbnak látta, hogy tézisét a kinyilatkozást figyelmen kívül hagyó racionális érvekre alapozza. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy ennek következtében arra kényszerült, hogy egészen más közönségnek írjon." A „Félsemleges társadalom" című fejezetben írja le Jakov Katz Mendelssohn példáján keresztül, hogy mi az igazi jelentősége a nyelvváltásnak. Ez a kulcs a magyar nyelwáltók nagy fordulatára is. „Talán fölösleges is arra utalnunk, hogy az átváltás egy másik kulturális tradícióra szükségképpen más társadalmi célkitűzésekkel járt együtt.
