Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása
tai Józsefre, aki első és utolsó kötetét héberül írta - sokféle lelki és érvényesülési motivációból összeálló dilemma és választás kérdése volt. Magyar és zsidó reformkor egy mentalitástörténet kialakulása és pszichológiája Míg az első német nyelven író nemzedék kulturális érdeklődésből, esztétikai igényből vagy megélhetési okokból fordult az irodalmi tevékenység felé, a második német nyelven író-művelődő, zsidó nemzedék már a magyarosodás útjára lépett, s a német után, majd mellett az ország nyelvén próbált megszólalni. Miért éppen magyarul, amikor az ország a német nyelvű Habsburg birodalom része volt? Miért magyarul, amikor a kezdetleges állapotban lévő magyar kultúra, s hordozója, a nyelv minőségben, attraktivitásban ekkor még messze alatta maradt a németének? A másodszoti nyelv- és kultúraváltás, amely gyorsan követte az elsőt - sokszor eg)' és ugyanazon nemzedék életében -, azokat az eredőket érinti, amelyek a magyar zsidónak a többitől oly eltérő sajátosságai kialakulásához vezettek. A magyarosodás igazi oka és tétje ugyanis a zsidóság emancipációjáért folytatott küzdelem volt. S benne a sorsfordító kockázatvállalásé és választásé: kinek a révén, kikkel szövetségben, s kiknek a keze által eljutni az emancipáció „kánaánjába"? af A magyar kultúra a 19. század elején, a magyarosodás paradoxona A zsidók magyar akkulturizációja kezdetén a magyar nyelv és kultúta erősen magán viselte a magyar entitásnak oly behozhatatlannak bizonyuló európai megkésettségét, 16 idegenségét, 1 több évszázados függetlenséghiányát, 18 elnéptelenedése következtében nem magyar népcsoportokkal történő újratelepítését, a saját országában kialakult kisebbségi helyzetét, és következményét: a gyanakvó szorongást, továbbá történelmének „Elbától keletre" típusú, a „második jobbágysággal" jellemezhető (vissza)fejlődését, de ugyanakkor a Nyugathoz tartozás földrajzi közelségét és kulturális igényét. A nagyobbrészt a Habsburg Birodalom különböző részeiben (Alsó-Ausztriában, Morvaországban vagy Galíciában), s kisebb részben a Magyar Korona fennhatósága alatt, de német kultúrájú városokban - min16 A több évszázados népvándorlás során a magyar törzsek voltak az utolsók, amelyek már egy megszilárdult európai középkori struktúrába érkeztek a 10. században, s alapítottak nemzeti királyságot. A fél évezredes késést csak Mátyás király rövid reneszánsz uralkodása idejére sikerült behozni. A középkori Magyarország szinte állandó harcban állt a szomszédos Német-Római Császársággal, amely a 150 éves török megszállás után be is kebelezte a függetlenségét csak 1918-ben visszanyerő országot. 17 Nyelve a szláv és germán tengerben nem hogy semmilyen más nyelvhez nem hasonló, de eredetéről is csak feltevések vannak - a finn vagy valamely régi török nyelvjárás volt az eredete? 18 Ezt a mohácsi csatavesztéstől (1526) számítják, ekkor kezdődött a 150 éves török megszállás, amely Buda visszafoglalásával (1686), majd végérvényesen a karlócai békével (1699) zárult.