Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - KÖVÉR GYÖRGY: A regále-bérlettől a virilizmusig
hogy mivel felekezete nem járul az »eklezsia« tagjaival közös terhek viseléséhez, indirecte adózzon tehát amidőn iskolájukat élvezik." A közben újonnan kinevezett eszlári plébános 1879. március 20-án kelt levelében így panaszkodott érsekének: „Ügyünket, melyet egy 50 forintig érdekelt bérlő tiltakozása döntött meg, míg a többi uraságok noha a legnagyobb rész rájuk nehezedik szívesen fedezik [...]." 58 N cm nehéz tehát kitalálni, hogy mit sérelmezett Lichtmann Jakab, aki ugyan nyilván magántanítót alkalmazott, de az is lehet, hogy nem róla, hanem Újfaluban lakó bátyja, József gyermekeiről lehetett a konkrét esetben szó. Személyes és hitközségi indítékból is méltánytalannak érezte a diszkriminációt, s különösen annak mértéktelenségét. S talán nem járunk messze az igazságtól, ha a miniszteri határozat kapcsán elszenvedett vereségéhez kórjuk Lichtmann Jakab lemondását a hitközségi főgondnoki posztról. Időben mindenesetre nagyon közeli egymáshoz a két esemény. A kérdés hosszabb távon sem került le a napirendről. Erre nézve megjegyezzük, hogy a református községtanácsi gyűlés 1883-ban újraszabályozta a nem-keresztény felekezetek gyermekeinek tanítási költségét (ez már mindenkire érvényes explicit, pénzbeli, normatív határozat volt): „a tandíjon kívül tőlök iskolafentarrás címen [...] a beíratáskor egyenkint 80 krajcár fizetendő". 59 A Lichtmann család eredetileg regálebérlőként érkezett a faluba, de a nyolcvanas években már nekik is voltak regalistáik, falubeli hatalmukat ez is alátámasztotta. A nevezetessé vált április elsején este az eszlári újfalusi zsidók az imaház előterében gyűlrek össze, hogy eg)' viszály ügyében Lichtmann Jakab döntőbíráskodása mellett egyezkedjenek. Újfalu két árendás kocsmárosa, Szüszmann és Einhorn között (mindketten Lichtmann regalistái) az okozott nézeteltérést, hog)' egyikük olcsóbban mérte a 60 pálinkát, mint a másik. Szüszmann Jakab azt állította, hog)' ő kérte fel „Lichtmann Jakab urat, mert ez a fő közöttünk mégis, hogy igazítást tegyen. Mert olyan szokás van nálunk, hogy mindjárt perre nem szoktunk menni, ha össze tudunk férni, úgy teszünk." (Kiemelés - K. Gy.) 61 Einhorn József arra emlékezett, hogy Szüszmann kezdte olcsóbban mérni az italt. Az egyezkedésre Einhorn az Ofaluban lakó sógorától este 7-8 óra körül ment a templomba, ahol 1/2 10 körűiig egyezkedtek. Saját bevallása szerint Einhorn maga mondta Lichtmannak (akié a kocsma volt): „mi dolog az, hogy olcsóbban méri, vag)' tiltsa meg azt, vagy én is olcsóbban fogom mérni". Lichtmann Jakab a dolog hitfelekezetbeli szokásszerűségére, valamint gazdasági racionalitására is felhívta a figyelmet: „[...] felkérettem korcsmárosom Szüszmann által és Einhorn József által, amennyiben az italmérés felett valami viszály volt közöttük. Felkér57 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Tiszaeszlár, (EFL TE) 974/ 1878 Ferenczy Bertalan, 1878. március 14, 58 Adamovics József, EFL TE 746/ 1879. 59 TEREI, Jegyzőkönyv, 1883. július 22. 60 Végtárgyalás, Scharf József, 1883. június 19. 61 Végtárgyalás, Szüszmann Jakab, 1883. június 24. 62 Végtárgyalás, Einhorn József, 1883. június 23.
