Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - KÖVÉR GYÖRGY: A regále-bérlettől a virilizmusig

Az 1852-es kataszter az egyik lakóházat hat lakrészesnek, a másikat két lakrészesnek írta le, s ugyancsak két lakrész rartozott a korcsmaépülethez is. Az 1870-es kataszter az 57-58-as házszámon összesen három lakházat regiszrrálr, az épületek jól kivehetők a csatlakozó térképen is. Ábrányi 1883-as ábrázolásában csak a kastély tetőzete magasodott a Tisza parti fák lombjai fölé. A legidősebb fiú, József az űjfalusi rész közepén egy nagyobb és egy kisebb lakházzal, gazdasági épülettel felszerelt gazdaportán rendezkedett be. Am ezek közül a nagyobb is csak eszlári mértékkel számított komolyabb épületnek. Az apa és az öcs bérelt udvarházához képest legfeljebb módos paraszti szintet reprezentált. Hog)' az így vázolt lakóházak milyen életformakereteket engedtek meg használóiknak, arról csak a per „jóvoltából" alkothatunk közelebbi képet. A kihallgatások természetesen nem eg)' későbbi társadalomtörténeti vizsgálat céljait kívánták szolgálni, ám akaratlanul olyan információkat is rögzítettek, amelyek jól hasznosíthatók. Ha azt kérdezték, hog)' mit csinált 1882. április elsején, szombaton délelőtt vag)' este, és az illető azt válaszolta, hog)' nem emlékszem pontosan, de szombatonként azt szoktuk csinálni..., akkor a szöveg szinte felkínálja magát az értelmezésre és értékelésre. Az idős Lichtmann-házaspár mindkét tagját kihallgatták a tárgyaláson. Az apa egyik elejtett megjegyzéséből élettörténeti adalékként megtudhatjuk, hog)' az öreg „valaha talmudista" volt (s jóban volt a nyíregyházi rabbival), s hog)'volt még a második házasságból egy eladósorban levő leánya is, akinek a neve azonban nem bukkant Lichtmann Mór (Ábrányi Lajos rajza) Vasárnapi Újság, 1883. július 1.