Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - KARÁDY VIKTOR: Zsidóság Budapesten a 20. század első felében

középiskola négy osztályát elvégezte, míg a keresztény népességben ez az arány a felénél is kisebb volt (16,3 százalék).

85 1930-ra a zsidók iskolázottsága a fent jelzett viszontagságok ellenére jelentősen megnőtt, amennyiben többségük (56,2 százalék) már elérte a négy középiskolai osztály szintjét. A keresztény népesség globális iskolázottsága a zsidóknak az elitképzésből való részleges kiszorításával abszolút érrékben is, viszonylagosan is gyorsabban javult, mégis alig érte el a zsidók szintjének felét (28,9 százalék).

86 Kevésbé magától értetődő, hogy míg ezen a téren a fővárosi zsidóság műveltségi gyarapodása a korábbi, a világháborúk előtti évtizedekben igen gyorsan haladt előre, addig a keresztény lakosságnál lényegileg vagy stagnált, vag)" csak gyengén emelkedett (nőknél), vagy egyenesen csökkent (férfiaknál) az iskolázottak számaránya, minden bizonnyal azért, mert a paraszti rétegekből származó, különböző felekezetű és nemzetiségű bevándorló tömegek gyengén voltak iskolázva. Ha például a legidősebb (60 éves vag)'annál idősebb) és a legfiatalabb (20-24 éves) felnőtt nemzedékeket hasonlítjuk össze 1910-ben, ki lehet hosszabb távon tapogatni az iskolázási viszonyok időbeli alakulását (ha nem is pontosan, a ki-bevándorlások és a természetes szaporodás nemzedékek között bekövetkező eltérései torzító hatásának következtében). Eszerint a legalább négy középiskolát végzők aránya a zsidó férfiaknál a két szélső nemzedék között 30 százalékról 58 százalékra emelkedett, míg katolikus pályatársaiknál 26 százalékról 18 százalékra, a reformárusoknál 29 százalékról 18,5 százalékra és az evangélikusoknál 37 százalékról 33 százalékra csökkent.

87 Igaz, ugyanilyen viszonylatban a nőknél mindenütt emelkedést találunk. De míg a katolikusoknál (9 százalékról 17 százalékra), a reformátusoknál (10 százalékról 12 százalékra) és az evangélikusoknál (18,5 százalékról 24,5 százalékra) - csak csekély mértékben - módosul a felnőtt generációk két szélső pontja közötti jelzés, addig a zsidó nők középfokú iskolázottsága a többiekhez hasonló alacsony szintről indulva (12 százalék) a legfiatalabb felnőtteknél ennek több mint négyszeresére (51 százalék) szökik fel. Ha csak a korabeli „úri" iskolázottságúakat, az érettségi szintű legalább nyolc középiskolai osztályt végzetteket tekintjük, a keresztényeknél hasonló stagnálást lehet dokumentálni. Például míg a legidősebb katolikus férfiak 18 százaléka ért el 1910-ben nyolc középiskolai osztálynak megfelelő iskolázási szintet, s a legfiatalabb katolikus felnőtteknek csupán 11 százaléka, addig a zsidóknál ezek az arányok 14 százalékról 39 százalék89 ra nőttek. Azt lehet tehát mondani, hogy míg a fővárosi zsidóság különlegesen magas iskolázottsága az egész dualista időszakban különböző okokból (szelektív bevándorlás, intenzív értelmiségképződés, státusmobi85 Nagy Péter Tibor kiadatlan adatbázisa alapján, melynek forrását az 1910-es népszámlálás nem publikált korsajátos iskolázottsági táblái képezik. 86 A számítások alapjául szolgált: MStK, 96. 314-327. old. 87 Nagy Péter Tibor kiadatlan összeállitása a budapesti felekezeti csoportok iskolázottságáról 1910-ben (népszámlálási adatok). 88 UO. 89 UO.