Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

A Magyar Korona fennhatósága alatt magukat „magyar zsidósággá" kifejlesztők számára is hasonló kérdéseket vetett fel a történelmük, de eltérő (legalább fél évszázaddal késésben lévő) időben, eltérő kondíciókkal, s eltérő kulturális környezetben. Ezek főbb ok- és motívumrendszerét az Ady Endrétől kölcsönzött komp-metafora érzékeltette a legpontosabban; ilyen tömörítésre csak költészet képes. Ezek: a Kelet és Nyugat, a folyamatos két part közöttiség állapota, s ezétt a két part közötti lavírozás és közvetítés kényszere és lehetősége. 8 Ebben a kezdeti korszakban magyarországi, s nem magyar, ezt külön hangsúlyozni kell. A „magyar zsidó" fogalma igen problematikus, s konkrét történelmi folyamatok eredménye. Használata csak a 1848/49-es forradalom és szabadságharc során és után jogosult - akkor is óvatosan kezelve, s csak egyedi személyekre, vagy csoportokra korlátozódik minden megállapítást. Ugyanis minden esetet és helyzetet a magyar nyelv és kultúra elsajátításának és bensővé tételének függvényében lehet csak vizsgálni, amely sohasem volt jellemző a Magyarországon található összes zsidóra, vagy egy-egy jellegzetes irányzatra. Ez a bonyolult, majdhogynem csak egyénekre lebontva vizsgálható azonosságprobléma a magyar (és magyarországi) zsidó történelem legparadigmatikusabb pontja, ezért dolgozatunknak is alapvető kérdése. 9 „A prágai újhéber felvilágosodás éppúgy ennek a hatása alatt indul meg [mármint a mendelssohni haszkala, s a német nyelvű Biblia fordítása - K. J.] mint a német-zsidó asszimiláció. A héber nyelv újból irodalmi színvonalra emelkedik, de ugyanakkor több mint egy századra a német lesz az európai zsidóság nyelve. Két-három évtizedre a magyar zsidóságé is" - indította korszakalkotó művét Komlós Aladár A Magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században munkacímmel. A kéziratban megtalált munka a zsidó tárgyú esszéinek gyűjteményével Magyar zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig NI. címen jelent meg az A magyarországi zsidók belső elszigeteltségükből kilépve két irányból, s két nyelven kerültek érintkezésbe a zsidó hagyományon kívüli világ szellemi jelenségeivel.

9 Először a Németországból Bécs és Prága közvetítésével begyűrűzött mendelssohni haszkala révén héberül, majd a II. József rendeleteivel

10 számukra kötelezővé tett iskolai oktatás keretein belül németül. E többrétegű és -nyelvű aufklerista művelődési folyamatok eredményeként lépett fel I. kötetben. Közreadta, szerkesztette és az előszót írta: Kőbányai János, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket készítette, és a képeket válogatta: Kiss József. Budapest, 1997. 17. old. io II. József császár uralkodásának tíz éve döntő jelentőségű változásokat hozott, illetve indított el a magyarországi zsidók életében. Nevezetes türelmi rendeletének kihirdetésekor (1781) már a zsidókra vonatkozó rendelet tervezete is készen állt. A Rendszabályt a zsidó népre vonatkozóan (Systematica Gentis iudaicae Regulatio") azonban - a tervezet véleményezésével két évet töltő magyar kancellária, illetve a megyék késlekedése miatt - csak 1783-ban tette közzé a magyar helytartótanács. A császári rendelet megadta a szabad költözködés jogát a (bányavárosok kivételével), a jiddis és a héber nyelv elhagyására kötelezte a zsidókat, ennek érdekében állami felügyelet alatt álló zsidó iskolákat is látogathatták. Hasonlóképp lehetővé tette, hogy zsidók is járhassanak egyetemre. Minden, a céhek által addig makacsul őrzött foglalkozást fölszabadított a zsidók előtt (fuvarozás, puskapor- és salétromgyártás, pecsétvésés, csak bányászat nem), és ha maguk művelték meg, még földet is bérelhettek. (10 éven belül 25 év feletti ember csak az elemi iskola elvégzésének igazolásával gyakorolhatta a foglalkozását.) Eltörölte az öltözeten viselt megalázó jeleket. Lásd Haraszti György: A magyarországi zsidóság kronológiája a