Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

az első magyarországi zsidó értelmiségi nemzedék az 19. század húszas éveiben. „Mióta Mendelssohn Mózes modern bibliafordítása által egyre általánosabb lett a világi német műveltség, amelyet hazánkban főleg a Morvaországból beköltözött német házitanítók terjesztettek, és mióta II. József zsidórendelete (1783) a gettók lakóira is rákényszerítené a világi iskolák látogatását, ez a középkor óta használt »Juden-deutsch« mindjobban közeledett az irodalmi nyelvhez. És a fiatal német írók, kik nemsokára a zsidó utcából kikerültek, hibátlan németséggel és bizonyos európai műveltséggel fejezik ki magukat."

11 A maszkil létformából értelmiségivé fejlődő zsidók számára az egyedüli megnyilvánulási terepnek a korábban indult magyarországi német nyelvű időszaki sajtó kínálkozott, amely a zsidók csatlakozásával má1 2 sod virágzásnak indult. {Preßburger Zeitung, Pannónia, Der Spiegel, Der Ungar és mások.) Szellemi értelemben ez az első „semleges társadalom", ahol a zsidók először kommunikálhattak nem zsidóként, hanem független értelmiségiként. (A Jakov Katz kimunkálta fogalom azokra a terekre - kaszinókra, olvasókörökre, szerkesztőségekre, majd szalonokra értendő- ahol a jogilag nem egyenlő zsidók és az állampolgári jogosítványokkal rendelkező nem zsidók egyenrangúként érintkezhettek). Az orvosi és a rabbi pályán kívül ez volt az egyedüli kiemelkedési lehetőség számukra, s ezért az újságírás valamennyi műfajában fontos szerepre tettek szert. Napi újságírás és irodalom nem vált élesen el egymástól (ahogy mintaképeik, Heine és Börne esetében sem), szinte valamennyi képviselőjük írt verset, tudósítást, útirajzot, aforizmát, elbeszélést, humoreszket, s csinálta magát az újságot: azaz szerkesztett és fordított. (Előbb más nyelvekről magyarra, majd magyarról németre.) Ennek az irodalomnak a fő erőssége és eredetisége már itt és ekkor kronológiája a kezdetektől napjainkig (kivonat), kézirat. Itt köszönöm meg a kollegiális segédlet rendelkezésemre bocsátását. Osztern Rózsa: Zsidó újságírók és szépírók a magyarnyelvű időszaki sajtóban, a Pester Lloyd megalapításáig, 1854-ig. Budapest, 1930. Ez a munka (PhD-dolgozat), akárcsak Grünwald Miksa Zsidó bidermeier című munkája (szintén PhD-tézis) nagyszerűen összefoglalja az első nemzedék teljesítményét. Ezen alapmunkálatok sorát egészíti ki Fürst Ilona Dóczi Lajos mint német író, egy zsidó írói nemzedék típusa című, szintén PhD-dolgozatnak készült kismonográfiája. Budapest, 1932. „A harmincas évek végétől kezdve a hazai német folyóiratok munkatársainak nagyobb része már a »modern« kultúrájú zsidók közül kerül ki" - írja Komlós Aladár: Magyar zsidó szellemtörténet, 18. old. 13 A fogalom részletes kifejtését lásd Jakov Katz: Hagyomány és válság című művének 23. fejezetében (Budapest, 2005). (Héberül Masoret ve hamasbér, Jerusalem, 1958, angolul Tradition and the Crisis: The Jewish Society and the Middle Ages). A fogalom kialakulásáról és továbbfejlesztéséről lásd Michael K. Silber: A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban, A kaszinók című cikkének második lábjegyzetét. In: Századok, 1992.1. szám. 113-142. old. (Angolul: Assimilation and Community. The Jews in Nineteeth Century Europe. Eds. Jonathan Frankel, Steven J. Zipperstein. Cambridge University Press, 1992. 284-323. old.) Ez az alapvető tanulmány az első nagyobb ívű kísérlet Jakov Katz fogalomalkotásának alkalmazására a 19. századi első felének és közepének magyar viszonyaira.