Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

könyvtárból díj nélkül a tagoknak kikölcsö­nöztetnek. - 2-szor a fogyasztási egylet, mely különösen nag)" elterjedésben része­sült annyira, hog)" Németország fogyasztási egyleteinek száma jelenleg 1000-re rug 350,000 részvényes taggal, 35 millió forgal­mi üzlettel s vag)" 5 Vi millió activ vagyon­nal. - 3-szor az előlegezési egylet, mely részinr egyes eserekben az eg)' időre munkaképte­len munkást a legolcsóbb kölcsön által pénzsegélyben részesíti, részint, ha többen összeállnak, bármely üzlet, egészen a leg­nagyobb gyár berendezésére s folyrarására szükséges pénzösszegig segélyezi az illető­ket. 4-szer nyers anyag és raktár egylet. Az el­sőnél bármely iparvállalatra szükségelt nyers anyag a legolcsóbb árért kapható, az utóbbi pedig a termelt gyárrmány eladásá­val foglalkozik. Ezen elősorolt osztályokon kívül létezik még betegápoló s temetkezési pénztár, munkások özvegyeit s árváit nyugdíjazó pénztár, szóval minden a mindennapi életben előfordulha­ró esetre kiterjesztette az egylet gondosko­dását. Az eredmények, melyeket a szabad mun­ka, szabad verseny elvén és a társulás és abból folyó kölcsönös segélyezés alapján lérreho­zott munkások egyletei elértek, valóban nagyszerűek, merr nem csak hog)' álralok a munka, a „tőke" sokszor oly nyomasztó s túlságos követeléseitől emancipáitatotr, a munkás nem volt többé kénytelen, ha dol­gozni akarr és tudott, nyomorr látni tűz­helyén, sőt nem volt kénytelen a munká­nak is magát minden áron alávetni, hanem a szaporított munka verseny által a nemze­ti vagyon is nag)" virágzásnak indult, s ez egyenes arányban állván az általános sza­badsággal, ez utóbbi is mindinkább diadal­mas fejlődésnek néz eleibe. (Folytatjuk.) Marosi Szilárd 45 (Megjelent: Munkások Újsága, 1868. március 15. 17. old.) Jókai Mór: Fekete gyémántok (részlet) A bondavölgyi kunyhókban meghonosult a jóllét. Nép támadt a puszta erdők helyén. Felvilágosodás foglalt tért az elhanya­golt szellemekben. Tiszta erkölcs, jellemszilárdság népsze­rűvé kezdert lenni. Iván 46 saját költségén ifjakat küldött ki a külföldi gyárak tanulmányozására. Hozarott be Sweiczból képfaragókar, Holsreinból csipkekörő nőket, hog)' tanít­sák meg a vidék gyermekek, asszonyait azokra a mulatságnak nevezhető munkákra, mik elfoglalják a léha lézengéstől az időt, s kenyérér adnak a semmiből. S a nép, mely­nek apraja-nagyja dolgozik, dolgozik szük­ségből, dolgozik mulatságból; mely meg­szokja a munkát mint élvezetet s nem mind sanyarú izzadást, az a nép megnemesül. Gondja volt iskoláikra, emancipálra a népnevelőt a népszolgaság nyomorából, ösztöndijakkal serkenré a tanuló sarjadé­45 Marosi (Marossy?) Szilárd, cikksorozatot írt a Buda-Pesti Munkásegyletben. Munkások Újságába és előadásokat tartott a 46 Berend Iván, a vállalkozás irányítója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom