Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

kot, okos könyvekkel lárra el a felnőtteket. Minden falunak könyvtárt, olvasóegyletet alapitott. Megszoktatta a népet, hogy nélkülözhető filléreit takarirsa meg. Megismerteté vele a kölcsönös segély jóltevő eszméjét. Takarékpénztárt, betegápoldát alapitott a Bondavölgyben. Saját tárnáját pedig, mely tulajdona marad, egészen átalakitá minta-munkás-teleppé. A munkás egyúttal gazda is volt abban s a jövedelmet felezte a birtokossal. A ki ebbe a telepbe akart fölvétetni, annak nagy birálatot kellett kiállani, egy egész próba évet; akár férfi volt, akár nő. S e próba nem volt könnyű. Különösen ifjú leányokra nézve. Anyja szeme előtt, a zárdában, a növeldében nem volt olyan jól megőrizve, oly figyelemmel kisérve egy ifjú leány, mint a bondavári tárnában. Minden szava, minden lépése be lett neki tudva. S a ki nem vált be, a ki megbukott a próba éven, azt sem taszították el, nem lett megszégyenítve. Azt mondták neki: „Előre lépsz! Átmegy a részvénytárnába. Orr több fizerésr kapsz!" Nem rúdra meg, hogy ez degradatió. Ott azután szabadabb az erkölcs, nem szigorú a törvény. A ki pedig becsülettel megállta a próba év minden kisérletét, az szép csendben fel lett avatva a telep osztályosai közé s részt kapott a nyereményből. És azután azon az évfordulón, a melynek napján Iván a tárnaégést eloltá, a legjobb erkölcsű, a legszorgalmasabb tárnamunkás hajadon részére erény juralom voir kirüzve. Iván ötven aranyat ajánlott e jutalomra, s a munkások maguk pompás mátkatálat

47 ígértek hozzá. Nem volt senkinek előre mondva, hogy ilyen juralom vár az elnyerőre. Azt öntudatlanul kellett kiérdemelni. A vének titka volt az. Nem is volt az átadás semmi ünnepélyes parádéhoz kötve: egy munkanapon kellett annak végbemenni, mikor minden munkásnak kezében van az ásó és csákány, hogy lássa mindenki, hogy nem a szép arezot jutalmazzák meg, hanem a jó szivet és a szorgalmas kezer. Milyen öröme lesz a népnek ezen a napon! (Megjelent: Jókai Mói': Fekete gyémántok V. Pest, 1810. 149-152. old.) 47 Mátkatál: ajándékokkal (sütemény, gyümölcs, hímes tojások, esetleg bor) megrakott tál.