Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

hogy nekem ismeretlenül három forint napi bért Ígérnek a kezem munkájáért! Eddig azt hittem, hogy csak a tollam tart fenn, az pedig csak hazám nyelvén tud irni; hazám határán túl én is csak idegenek irgal­mára szorult kelletlen vendég volnék; s ez a gondolat lenyomott, megalázott; - ez a be­csületes esztergályos felvilágosított felőle, hogy még vésőm is van, s hogy azzal minden mivelt országban becsületes kenyérér ke­reshetek, s ott sem szorulok kegyelem ado­mányra; s ez a tudat felemelt, büszkévé tett mint semmi dicsőség nem. Azért kértem magam a munkások egyle­tébe, mint képfaragót iratni be. Legnagyobb tisztesség a munka, legjobb titulus a „mester", s legjobb nemesi czimer - a kézműves czimere a műhely ajtó fölött. Jókai Mór (Megjelent: Munkások Újsága, 1868. március 1. 1. old.) A munkások kérdése II. (Folytatás) Schulze-Delitzsch porosz államférfi 44 & sza­bad munka, szabad verseny jelszó alart tűzte ki zászlaját a munkások előtt, és a gyakorlat terére lépett vele. Két feladat várt itt reá: először is a mun­kást képessé tenni arra, hogy rövidebb idő alatt több és tökéletesb munkát végezzen, mint addig, másodszor, elhárítni azon aka­dályokat, (pénzhiány, betegség stb.), me­lyek tevékenységének útjába állhatnának. E kettős czélt Schulze-Delitzsch az ál­tala alapított „Központi egylet a munkás osztály jólétére" utján elérte, s ez egylet mintául szolgált ama később keletkezett németországi egyleteknek, melyek ma már évenkint valami 10 millió tallér érréket for­gatnak. A kedvező eredményt kétségkívül annak köszönhetni, hogy a legcsekélyebb munka­díjjal biró munkásnak is lehetővé tették az egyletbe lépni, a befizetendő összeget kö­rülbelül 4 Vz ezüst garasban állapítván meg havonkint. Hanem azr is figyelembe kell venni, hogy e csekélység mellett, daczára a részvényesek évről évre tetemesen szaporo­dó számának, az egylet nem terjeszthette volna ki munkásságát ennyire, ha a „tőke" annyiszor oly hevesen és nem mindig mél­tán megtámadt emberei között nem talál­koztak volna olyanok, kik szivökön hordva a munkások ügyét, a kitűzött czél előmozdí­tásához nem csekély összegekkel járultak. Az egylet czéljának elérésére következő eszközök szolgáltak és szolgálnak: 1-ör az önképző egylet, melyben szakérrő rendes fel­olvasások által az ipar minden ágai tárgyal­tatnak a legapróbb részletekig s idevágó könyvek az egylet kebelében alapított 44 Schulze-Delitzsch, Hermann (1808-1883), német közgazdasági író, politikus, a szövetkezeti mozgalom egyik elindítója Németországban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom