Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

„AMIT ÍROK, AZT MIND ÉRZEM" - TARJÁNYI ESZTER: Az irányregény és a családregény köztes terében

lirikai czélnak, hol tehát amaz első, mely­nek főnek kellene lenni, imez utóbbinak eszközévé lesz. Másik faja az irányregény­nek az, melyben a művészeri czél mellen egy másnemű czél is mutatkozik oly mó­don, hog)' ez utóbbi össze nem esik amaz elsővel s nem is válik annak eszközévé, de azt elő sem mozdítja, sőt olykor akadályoz­za." Majd határozottan kijelenti: „Ha te­hát az irányregény fogalmát szigorúan al­kalmazzuk, az »Egy magyar Nábob« nem „9 iranyregeny... Nem lehcr nem észrevenni a különös szituációt: A dekonsrrukciós irodalomel­mélet által a szerzői szándék kétségbevo­nására feljogosított mai irodalomérrésünk hajlik az életrajzi szerző öndefiníciójár ko­molyan venni, míg a szerző tiszteletében nevelkedett, a szerző érrelemadó központi szerepét még fokozottan tiszteletben tartó 19. század közepi kririkusok egyértelműen dekonsrruálják a szerzői szándékot. A regényszövegre fókuszálva az Egy ma­gyar nábob eserében - és valószínűleg más Jókai-regény megharározásakor is - az irányregény kategóriájár használni rehát a recepciót tekintve sem tűnik megnyugta­tóan bizonyosnak. Valószínűleg azért szi­lárdult meg Jókai véleménye ilyen egyér­telműen Greguss és Gyulai Pál határozott megállapításaival szemben, mert a későbbi kor számára már kevésbé tűntek elő az irányregénynek ellentmondó sajátosságok. A mai szövegérzékelés számára elhalvá­nyultak az irányregénynek azok a szigorú szabályai, amelyeker a 19. század közepén 9 -s.: Pesti Napló, 1854. február 12.1. old. 10 Vö. A magyar kritika évszázadai 2. Irányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus. I. írla és még érvényesnek és maghatározónak érzé­keltek, valamint az a korábrázoló, a maga korának ideologikumár megjelenítő jelleg - amely a műfaj alapja - mára már kevésbé mutatkozik ellenrmondásosnak. A maga korában sokkal konkrérabb és akruálisabb jelenrésvonarkozrarással köröttek össze e műfajt, mint a későbbiekben. Mi is hát az irányregény és melyek azok a jelenségek, amelyek megnehezírikaz Egy magyar nábo/mak a műfaj nyomvonalán hala­dó olvasatát? Mivel az irányregény - ahogy Gyulai Pál és Greguss véleményéből is érzékelherő volt - nem rartozik a magasabb esztétiku­mot képviselő műfajok közé, műfajelméle­ti kidolgozottsága sem mérherő a jelenrő­sebb és nagyobb presztízzsel rendelkező zsánerekhez. Nem csoda, hog)" a róla szóló fejtegetések is esetlegesek és alkalmiak. Inkább csak kikövetkeztethető, hog)" mit értettek alatta. A 19. században alkalma­zott irányregény kifejezésr a későbbiekben kiszorította a rézisregény, és az erőteljes ideológiai állásfoglalásra nevelő, a didakti­kus jellegű regénytípustól idegenkedő mű­értés erősen háttérbe szorította. Ez a hát­térbe kerülés már Greguss és Gyulai véleményén is érzékelhető, de már A falu jegyzője által kiváltott vita is a műfaj alacso­nyabb rangja körül forgorr. 10 Mindkerten ­Greguss jóindulatúan, Gyulai fanyalgóbban - Jókai regényér valószínűleg azért is igye­keznek kivonni e kategóriából, mert jelen­tősebbnek érzik a regényt annál, hog)' az irányregénynek a műfajhierarchia aljára ke­összeáll.: Fenyő István, Németh G. Béla, Sőtér István. Budapest, 1981. 20. fejezet. Vita az irányköltészetről. 298-319. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom