Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
„AMIT ÍROK, AZT MIND ÉRZEM" - TARJÁNYI ESZTER: Az irányregény és a családregény köztes terében
lirikai czélnak, hol tehát amaz első, melynek főnek kellene lenni, imez utóbbinak eszközévé lesz. Másik faja az irányregénynek az, melyben a művészeri czél mellen egy másnemű czél is mutatkozik oly módon, hog)' ez utóbbi össze nem esik amaz elsővel s nem is válik annak eszközévé, de azt elő sem mozdítja, sőt olykor akadályozza." Majd határozottan kijelenti: „Ha tehát az irányregény fogalmát szigorúan alkalmazzuk, az »Egy magyar Nábob« nem „9 iranyregeny... Nem lehcr nem észrevenni a különös szituációt: A dekonsrrukciós irodalomelmélet által a szerzői szándék kétségbevonására feljogosított mai irodalomérrésünk hajlik az életrajzi szerző öndefiníciójár komolyan venni, míg a szerző tiszteletében nevelkedett, a szerző érrelemadó központi szerepét még fokozottan tiszteletben tartó 19. század közepi kririkusok egyértelműen dekonsrruálják a szerzői szándékot. A regényszövegre fókuszálva az Egy magyar nábob eserében - és valószínűleg más Jókai-regény megharározásakor is - az irányregény kategóriájár használni rehát a recepciót tekintve sem tűnik megnyugtatóan bizonyosnak. Valószínűleg azért szilárdult meg Jókai véleménye ilyen egyértelműen Greguss és Gyulai Pál határozott megállapításaival szemben, mert a későbbi kor számára már kevésbé tűntek elő az irányregénynek ellentmondó sajátosságok. A mai szövegérzékelés számára elhalványultak az irányregénynek azok a szigorú szabályai, amelyeker a 19. század közepén 9 -s.: Pesti Napló, 1854. február 12.1. old. 10 Vö. A magyar kritika évszázadai 2. Irányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus. I. írla és még érvényesnek és maghatározónak érzékeltek, valamint az a korábrázoló, a maga korának ideologikumár megjelenítő jelleg - amely a műfaj alapja - mára már kevésbé mutatkozik ellenrmondásosnak. A maga korában sokkal konkrérabb és akruálisabb jelenrésvonarkozrarással köröttek össze e műfajt, mint a későbbiekben. Mi is hát az irányregény és melyek azok a jelenségek, amelyek megnehezírikaz Egy magyar nábo/mak a műfaj nyomvonalán haladó olvasatát? Mivel az irányregény - ahogy Gyulai Pál és Greguss véleményéből is érzékelherő volt - nem rartozik a magasabb esztétikumot képviselő műfajok közé, műfajelméleti kidolgozottsága sem mérherő a jelenrősebb és nagyobb presztízzsel rendelkező zsánerekhez. Nem csoda, hog)" a róla szóló fejtegetések is esetlegesek és alkalmiak. Inkább csak kikövetkeztethető, hog)" mit értettek alatta. A 19. században alkalmazott irányregény kifejezésr a későbbiekben kiszorította a rézisregény, és az erőteljes ideológiai állásfoglalásra nevelő, a didaktikus jellegű regénytípustól idegenkedő műértés erősen háttérbe szorította. Ez a háttérbe kerülés már Greguss és Gyulai véleményén is érzékelhető, de már A falu jegyzője által kiváltott vita is a műfaj alacsonyabb rangja körül forgorr. 10 Mindkerten Greguss jóindulatúan, Gyulai fanyalgóbban - Jókai regényér valószínűleg azért is igyekeznek kivonni e kategóriából, mert jelentősebbnek érzik a regényt annál, hog)' az irányregénynek a műfajhierarchia aljára keösszeáll.: Fenyő István, Németh G. Béla, Sőtér István. Budapest, 1981. 20. fejezet. Vita az irányköltészetről. 298-319. old.
