Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

„AMIT ÍROK, AZT MIND ÉRZEM" - TARJÁNYI ESZTER: Az irányregény és a családregény köztes terében

Az irányregény és a családregény köztes terében Kísérlet a nemzeti narratíva megújítására TARJÁNYI ESZTER A

z utóbbi időkben a 19. századi magyar regényírói hagyományokat vizsgáló értékes dolgozatok soraiban a vitathatatlan állítások rerorikájával kerül elő az Egy magyar nábob meghatározása az irányregény műfajával. Bényei Pérer a Különös házassággal szembeállírva mutatja ki a Mikszárh-regény iránytalanságát a Nábob irányzat osságával szemben, és Jókai regényét a 19. század „legkitűnőbb irányregényének" nevezi.

1 Imre László A Bélteky ház kapcsán említi az irányregény „későbbi példányai" közört az Egy magyar nábobox.

2 A recepció annak ellenére hajlik az irányregény elfogadására, hogy ez a műfaji leíró karegória mára egyre kevésbé rűnik termékeny megközelírési módnak, és az előbb emlírert kiváló tanulmányok is valószínűleg csak azérr kerülték el problematizálását, mert homlokterükben nem ez a regény állt, hanem a Nábobhal csak mint viszonyba hozható példával igyekeztek a korábbi és a későbbi művek irányregényszerűségét megközelíreni. A 20. századi irodalomtörténészek pedig - például Zsigmond Ferenc, Sőtér István, Nagy Miklós

3általában az irányregény fogalmát alkalmazzák a Nábobva. Valószínűleg ez a mechanikusan hagyományozódott és finomítások nélkül átvett, leegyszerűsített vélemény az, amely továbbra is fennrarrja a mű irányregényszerű szövegértését. 1 Bényei Péler: Egy irányregény „iránytalansága". Relativizmus és metaforikusság Mikszáth Kálmán Különös házasságában. Irodalomtudományi Közlemények, 1999/3-4. 294. old. 2 Imre László: Egy „kedves, ósdi román". A Bélteky ház és a regényműfaj hagyományai. Irodalomtudományi Közlemények, 1998/1-2. 197. old.