Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

„AMIT ÍROK, AZT MIND ÉRZEM" - VIRÁGH ANDRÁS: Buda mint csomópont és fordulópont

Azáltal, hogy a regény leegyszerűsítve Buda ostromáról szól, hártér és színpad, konrexrus és eseményhalmaz szorosan összekapcsolódik. A felhasznált források tekintetében viszont a két egység elkülönül, hiszen Jókai a régi Buda leírásakor, a helyszínek bemutatásakor nem hivatkozott Johann Christoph Wagner városrajzára (hiszen a tényeket a kontextusteremtés poérikai eszközeivel „színezteki"), viszont az események tudósításakor jelölte a forrásokat, és törekedett a következetességre: magyar és német, történelmi és ismeretterjesztő forrásokat is felhasznált. A „montázs-technikát" Jókai úgy alkalmazta, hog)" a részleteket mesterien összemosta, ahogy azt Czunya Miklós is megfogalmazta: általában „a kölcsönzött adat és anyag nagyon széteső, összefüggéstelen. Itt már igazi elbeszélőtehetségre [Az én kiemelésem. -V. A.] volt szükség, hog)" összefüggő történet legyen belőle."

10 Gserey Mihály históriájának témája elsősorban Erdély, ám mivel Buda ostroma Természetszerűleg az erdélyi (Tulajdonképpeni magyar, hiszen az ország másik kér rerülere török, illetve német befolyású volt) viszonyokat is érintette, a szerző megemlékezett az ostromról: Petneházy alakját és a megmérgezéséről szóló anekdorár innen verre Jókai. Cserey munkája az erdélyi rörréneíírás hitelesnek tekinthető, ám szükségszerűen szubjektív („fél-történelmi") munkái közé sorolható, nem úgy, mint Szalay Lászlóé, akinek Magyarország története című szövege már a „szakmai" Történetírói korpuszba sorolható. Az utolsó budai pasa szerzője két német krónikát is felhasznált az ostrom szabatosabb ábrázolása érdekében: az egyik a nyilvánvalóan ismeretterjesztőbb jellegű Siegrich geendigter TürckenKrieg című munka volt, amivel regénye befejezéséhez (hatvani kaland és Funkenstein árulása) talált anyagot, a másik forrás Hammer-Purgstall oszmán birodalomról szóló munkája volt. Jókai egyedüli saját cselekménymozzanata a Kanizsay Borbála kezéért vívott harc megalkotása volt, amivel viszont ügyesen közös nevezőre hozra a látszólag eltérő forrásokból összeállított „cselekményt". Rajka László hívja fel a figyelmet a szerző ferdíréseire, miszerinr Petneházy eredetileg Dávid volt, és nem Ferenc, illetve hog)" valószínűtlen, hogy Telli, Abdi pasa lánya éjnek évadján egyedül sétálgathatott ki-be a palotából. Ugyanő fedezi fel, hog)" Jókai eg)" jelöletlen idézetet is beillesztett regényébe: a szöveg elején a Budáról szóló passzus felvezetéseként közölt városlajstrom szó szerinti fordítása HammerPurgstall krónikája egyik részének.

12 „Három első volt a három szultáni székhely, Sztambul, Drinápoly és Brussa, azurán a három szenr város, Mekka, Medina és Jeruzsálem, azután Kairó, a hasonlíthatatlan; majd Damaszkusz, a paradicsomként illatozó; Bagdad, az üdv hazája; ezután következett Buda: az izlám védbástyája Európában, az ozmán birodalom zárja és kulcsa."

1 A narrátor ezzel a „katalógussal" vezeti be azt a gondolatot, miszerint a törökök igencsak elhanyagolták a várost, CSUKJ Czunya Miklós: Jókai töröktárgyú regényeinek 12 Uo. 296. old. foííásairól. Budapest, 1934.17. old. 13 Jókai /. m. 9. old. H Rajka László/, m, 294; 303. old.