Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - RÁDAY MIHÁLY: Ez van...

tort, ma pedig először a főváros részei, kerületei közötti közös gondolkodás felé kellene tovább- (vagy inkább: visszalépni. 2007-ben deklarálta három budapesti kerület, a VI., a VII., és a VIII. ve­zetése, hogy a továbbiakban egymást kölcsönösen támogatva (valamilyen „véd- és dacszövetséget" kötve) kívánják területüket fejleszteni, s együtt­működésükbe bevonnak egy magánkezdeményezést is, melynek a neve: Fővárosi Közmunkák Tanácsa Alapítvány! Érdekes helyzet: az állami és fő­városi fejlesztéseket 1870-től 1947-ig koordináló, egyeztető szervezet neve újra felbukkan, mégpedig a 23 kerületes Budapestből több törekvésével „kiváló" három kerület oldalán... Budapest újraegyesítésének gondolata is előkerül újra és újra az utóbbi egy-két évben. De sajnos senki sem gondolja komolyan. A túlzott kerületi (mállóság csorbítására ugyanúgy nincs valódi lehetőség, ahogyan a megyei hatáskörök régiókba szervezésére sem volt 2006-ban. Túl sok érdekkel el­lentétes ez a törekvés. Úgy tűnik, a négy évenkénti választás nem teszi lehetővé a hosszabb távú, előrelátó gondolkodást, tervezést. Minden ciklusban maximum há­rom évben gondolkodnak a két választási periódus közötti többség által tá­mogatott vezetők. Avatni akarnak. Avatni pedig csak olyasmit lehet, ami ennyi idő alatt kitervelhető és megvalósítható. Hogy ez mennyire így van, igazolja az Erzsébet tér parkja mellé tervezett, majd a Soroksári úton meg­épült Nemzeti Színház tanulságos esete. Bármikor megvalósítható viszont egy cikluson belül egy útszakasz lezárása és gyalogos zónává való átépítése, akár „díszburkolattal" is. Ám ezt megelőzően megoldani a közúti forgalom­tól mentesített terület közlekedését, több idő és pénz kellene. Lehetséges és hálás feladat a külföldi példákat sorolni, hogy milyen nagy területeket adtak át a gyalogosoknak (és a kerékpárosoknak), csak éppen a példavárosokban már minden sarok elérhető földalattival, működik a „park and ride" szisztéma, sőt. Párizsban, Sydneyben, s ki tudja, hol még, föld alatti autóutat is építettek a felszíni közlekedés kiváltása érdekében. Ná­lunk már fél évszázada, a Kossuth-híd lebontása után megtervezték a köz­úti Duna-alagút helyét, le- és felhajtó pontjait. Aztán ez is terv maradt. A megépített közparkolókat, a fővárosi P + R bázisait egyszerűen eladták és ­kerületi hatáskörben kiadott engedéllyel - beépítették az Örs vezér terén, a Moszkva téren és a Déli pályaudvarnál is. Lehet egyre magasabb parkolási díjjal, s a fizető parkolók térbeli terjedésével korlátozni az autók beáramlá­sát a belső zónákba, be lehet vezetni a bevezető utak melletti vámszedést is. Ezek mind hasznot hoznak annak, aki beszedi a pénzt, de nem látható, hogy e bevételek bármi hatással lennének a tömegközlekedés javítására. Sejthető, hogy a városból kiköltözöttek vagy a korábban is az agglomeráció-

Next

/
Oldalképek
Tartalom