Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - PERCZEL ANNA: Pest régi zsidó-kereskedő negyede

emléki vagy városmegújítási törvény, Párizsban I960, Koppenhágában 1982, Bécsben 1985, Lisszabonban pedig 1987 óta. Talán az sem véletlen, hog)' az emberek - azok, akik itt élnek, vagy akik itt nyitnak üzletet, kávéházat, vendéglőt, szállodát, de azok is, akik ide lá­togatnak -, elsőként említik a nagy terhet, zsúfoltságot, rossz közérzetet okozó gépkocsiforgalmat és a zöldterületek hiányát. Erre az európai városok a sikeresen rendbe hozott történelmi városrészekben a gépkocsiforgalom visszaszorításával, a tömegközlekedés és az alternatív közlekedés fejleszté­sével, a gyalogos élet előnyben részesítésével megoldást is találtak. Az is érdekes, hogy ezen erősen leépült városrészek sikeres értékőrző re­habilitációja minden esetben civil kezdeményezés nyomán indult meg, és a megújulás teljes folyamatában a helyi lakosság partnerként vett részt. Tehát, ha sorba vesszük mindazt, ami ezeknek a városrészeknek a megújulását előmozdította, kiteljesítette, s ezzel hosszú távon gazdaságilag virágzóvá, az ott lakók és odalátogatók számára pedig vonzóvá tette, akkor szinte minden olyan kérdésre követhető választ kapunk, amelyek az érték­őrző rehabilitáció esetén általában, így Pest régi zsidónegyedében is elő­adódnak és eredményt hoznak. A régi pesti zsidónegyed értékőrző rehabilitációja érdekében tett javas­lataink a következő főbb témák köré csoportosulnak: • a kulturális örökség megóvása, védelme; • a közlekedés által okozott terhek oldása; • a kultúra és a vallás - ezen belül a zsidó kultúra és vallás, valamint a fi­atalok kezdeményezései és az alternatív kultúra érvényesülésének ­segítése; • gyalogosbafát európai színvonalú közterületi rehabilitáció; • a még rendelkezésre álló zöldterület, park lehetőségek maximális ki­használása, az ilyen jellegű területek hosszú távú biztosítása; • az egyes utcák sajátos adottságainak érvényesítése; • az egyes épületek, telkek funkcióváltása, mint a rehabilitáció egyik fontos eleme; • a bontás vagy felújítás, rombolás vagy rehabilitáció kérdése; • volt-e pénz vagy lesz-e pénz a rehabilitációra; • a régi épületek felújításával szembeni elvárások; • az új építkezésekkel szembeni elvárások. Lehet-e itt alternatíva a bontás és a lakosságcsere? Lehet-e egyáltalán ilyen kérdést feltenni egy olyan történelmi negyed eseté­ben, mely a város három legrégebbi, legértékesebb negyedének egyike? Le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom