Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - MIKLÓSSY ENDRE: Budapest útja és a demokratikus piacgazdaság

problémának a megoldására egy együttműködésen alapuló mechanizmust körvonalazott a tanulmány. Ám ehelyett egészen más történt. A Második Millennium, amely a fő városszerkezeti feladatot a decentralizációban fogalmazta meg, egyszer csak szembesült azzal, hogy a tényleges fejlesztések éppen hogy a centralizációt erősítik. Nekilátott ezért az akkoriban folyó, vagy tervezett, hatvanhat fejlesztési akciónak az elfogadott általános célokkal kapcsolatos kiértékeléséhez. Kiderült, hogy valamennyi közlekedési nagyberuházásnak éppen a célokkal ellentétes a hatása, a beépítések nagy többségének úgyszintén, és alig-alig van olyan folyó fejlesztés, amely az egyébként elfogadott célok megvalósítását segítené. Ezen a ponton aztán megszakadt a további munka. 1994-ben megvonták a megbízást attól a munkacsoporttól, amely a tervezést és a megvalósulást nem volt képes egymástól elválasztható dolgoknak tekinteni. Lekerült a napirendről a főváros fejlesztési koncepciója is, majd csak 2000-ben készült ismét ilyesmi. Ehelyett a főváros tervező intézete, a BUVATI kapott megbízást arra, hogy készítsen egy új városrendezési (az új szóhasználat szerint szerkezeti) tervet. Ott készült az előző is, és ilyenkor felmerül a kérdés, lehet-e új bort régi tömlőbe tölteni? Ez az új terv ugyanis nem vette figyelembe azt, hogy a városfejlesztés a továbbiakban elsősorban nem állami forrásokból történik, hanem vállalkozók befektetései útján. Tehát nem úgy kell eljárni, hogy minél nagyobb beruházásokat javasolni, amelyek aztán a kormányt sarokba szoríthatják a meglévő problémák további növelésével, hanem a vállalkozói szféra számára kell olyan kínálatot teremteni, amely egyúttal a városnak is hasznára válik. Hosszú távú, forráselemzés nélkül készült terv volt, a megvalósításához egész Magyarország tízéves összterméke is kevés lett volna. A megvalósítására persze senki sem gondolt komolyan. így az ide érkező, valóban hatalmas tőke (a tőkeimportunk 88 százaléka Budapestre és Pest megyébe jött) nem fejthetett ki városfejlesztő hatást, viszont hatalmasra nőtt a korrupció, elképesztő méretű a vagyonvesztés, és a főváros állapota egyre aggasztóbb mértékben folyamatosan romlik. A fejlesztések nem a kínálatot növelték, csak a zsúfoltságot erősítették. A szerkezeti terv 1994-ben egy célokat kitűző programmal kezdődött. Ezek a következők voltak. A leromlott bérházövezet rehabilitációja. A barnamezős ipari zóna urbanizálása. A zöldövezetre nehezedő beruházási nyomás csökkentése. A környezet túlterhelésének enyhítése. A személykocsi-forgalom növekedésének a fékezése. Szelektív hulladékgyűjtés, a hulladék újrahasznosítása. Az északi és déli Duna-sor kiépítése. A lakótelepek „alvóváros"-jellegének a megszüntetése. Új lakásépítési területek. A rekreációs térségek bővítése. A minőségi turizmus fejlesztése. Sugaras-gyű-