Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - LADÁNYI JÁNOS: Szegregáció és rehabilitáció Budapesten

rom közmunkáson kívül mindenki munkanélküli, és ahol rendszerint igen magas a cigány népesség aránya (Durst, 2000; Havas, 1999; Ladányi-Szelényi, 2004; Virág, 2006). Az új településtípusban tehát új társadalomtípus tömörül; a kelet-európai falusi underclass. Ez mindenképpen új jelenség, hiszen underclassosodásról eddig csak a slumosodó, általában munkanélküliek és hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek által magas arányban lakott, nagyvárosi gettók lakói esetében történt említés a nyugati szakirodalomban. Az underclass kifejezés nem egyszerűen munkanélküli, szegény vagy nagyon szegény népességet jelöl, hanem valami minőségileg teljesen újat. A szegényeknek ugyanis mindig van valami, általában persze meglehetősen periferikus és alárendelt szerepük a társadalmi-gazdasági munkamegosztás adott rendszerében. Az underclasst azonban olyanok alkotják, akik bizonyos társadalmi-gazdasági változások következtében „feleslegessé" válnak a munkamegosztás kialakuló új rendszerében. Kelet-Európában ez a nagy változás az állami nagyipar szinte korlátlan kvalifikálatlan munkaerő-szükségletének megszűnése volt. Ennek a hatását csak súlyosbította az, hogy eddig igen kevés történt ezen munkaerő átképzése vagy valamilyen foglalkoztatása érdekében. Ez az underclass a rendszerváltás nagy vesztese, ők a tartósan perifériára szorulók, azok - és azoknak a gyerekei, sőt unokái -, akiknek a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén valószínűleg már egész életükben nem lesz tisztességes megélhetést lehetővé tevő munkájuk, társadalombiztosításuk, nyugdíjuk. Az underclassosodás azt jelenti, hogy miközben az ország „csatlakozik Európához", az ország lepusztult régióiban, sőt fővárosának kellős közepén, megjelenik a harmadik világ. Kelet-Európában, így Magyarországon is tehát az undeclass képződés nem kizárólag nagyvárosi, hanem legalább ilyen mértékig falusi jelenség. Sajátosan kelet-európai jelegzetesség az is, hogy az iparosodás viszonylag új keletű volta, erőltetett jellege és mindenekelőtt a „késleltetett urbanizáció" (Konrád-Szelényi, 1971) hatására a nagyvárosi szegénység mind ez idáig elsősorban faluról kapja utánpótlását, és megőrizte a legszegényebb falusi térségekhez fűződő igen erőteljes kapcsolódását (Kemény, 1972; Ladányi-Szelényi, 1997). A gettósodás új szakasza A rendszerváltás után a gettósodási folyamat újabb szakasza indult be Budapesten. Addig ugyanis általában úgy költöztek egyre jobb lakásokba a sikeresen középosztályosodó családok, hogy a gettón belül változtatták lakóhe-