Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - GYŐR ATTILA: Változás vagy fejlődés?

a Szajna, sem az Amstcl partján nem gondolják, hogy az ellentétek városában élnének, megoldandó problémákat látnak maguk előtt, melyeket aztán jó hatásfokkal meg is oldanak. Nálunk sokan mondják szkeptikusan, hogy Budapest csodaszép város, a legszebb fekvésű, legszebb panorámájú város közel s távol, csak nem szabad kiszállni a repülőgépből. Városunk hasonló problémákkal küzd, mint a többi európai (és világ)város: kosz, túlburjánzó közlekedés, levegőszennyezés stb... Hajlamosak vagyunk drámaian felfogni helyzetét, ahogy a szociálpszichológusok szerint mindent azonnal túlreagálunk. Városunk nem vergődik semmiféle közép-európai kiúttalan determinizmusban, de feladatai számosak, megvitatásra, megoldásra várnak. A város problémái szinte mindenki előtt láthatóak, én csak azokról szólnék, melyek szorosabb-lazább kapcsolatban vannak a műemlékvédelemmel. Budapest a külföldi látogatók szerint a kontinens egyik legszebb városa. Higgyük el nekik. Kevés város kapott két - igaz, egymást kiegészítő - világörökségi besorolást: 1987-ben a dunai panoráma, 2002-ben az Andrássy út került fel a kitüntetést és különleges nemzetközi figyelmet jelentő listára. Csak meseszép helyek érték el ezt a megtiszteltetést: Róma, Párizs, Lyon, Nápoly, Krakkó kategóriájú városok történeti magja áll hasonló védelem alatt. Budapest valóban több mint különleges épületek alkotta együttes: „Budapest a három legnagyobb historizáló város egyike a világon" (Ráday Mihály), egységes szemléletet követelő „szuper-műemlék" (Lővei Pál). Csak emlékeztetőül: a világörökségi védelem nem jelent jogilag semmiféle felügyeletet a védett terület felett, azt az adott ország örökségvédelmének kell megteremtenie. Budapest védett, ún. műemléki jelentőségű területe (MJT —az ezt kimondó rendelet csak hosszas viták után 2005 tavaszán született meg) szinte nem terjed túl a világörökséggé nyilvánított településdarabon és védőzónáján. így állhat elő az a furcsa helyzet, hogy a Klauzál utca páros oldala a világörökség védőzónájaként a budapesti MJT része, ahol a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖPI) szakhatóságként intézkedhet az átalakításoknál, az utca túloldala viszont jogi védelem híján ki van téve a kontroll nélküli bontásoknak. Hasonló aránytalanság mondható el a Király utca Csányi utcától kifelé eső részéről vagy a Dohány utcáról: az utca két oldala eltérő jogi helyzetben várja jövőjét. Nincs egységes védelem alatt a Nagykörúton belüli rész: a Palotanegyed (a Belső-Józsefváros) teljességgel, a zsidónegyedként is emlegetett Belső-Erzsébetvárosnak pedig a külső fele fekszik az MJT-n kívül. Budapest belterületén eközben egyre gyakoribbak a bontások: egységes városi koncepció nélkül, kerületi érdekeknek megfelelően bontanak épületeket. A régi lakóházak elbontásának csak részben oka az állapotuk, egyre gyakrabban csak földszintes vagy egyemeletes voltuk jelenti halálos ítéletüket. A foghíjak egyre szaporodnak, illetve a régi