Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

DOKUMENTUM - SZ...NYI J.: Szerény vélemény Buda-Pest épülése, jövője és szépítése felett

vonni. De mily remek külváros volna ez, ha beljében a majdnem kirekesztőleges prózai bérházakat egy sorfás utca, kertek, térek, nyilvános kútnak való akár egy kis terecske, emlékszobrok, kioszkok váltanák fel! Nagy szerencse e tekintetben, hogy a lipótvárosi templom számára akaratlanul helyet kel­lett hagyni, minek következtében a Három korona utcának elsősége leend a többi társ­utcák felett. Eszembe jutnak itt a többek közt né­mely pestvárosi változékony alakú csinos házak, milyen a Pekáty ház a Király utcá­ban, a Friedmann féle a Lipót templom kö­zelében és a bájos Frohner vendéglő. Első az egész Király utcára, utóbbiak a Lipótvá­rosra valódi jótékony hatásúak, mert az egyhangúság elkerülése végett egyéb vál­tozékonyságon kívül a házak tarkítása is szükséges. A lipótvárosi gyárak azon helyeni és a vá­roshoz oly közel való fekvésük nem csak az uralkodó szél végett, mely onnan a város felé húzódik, hanem azon körülménynél fogva is igen sajnos, minthogy a Margitszi­gettel szemben és azon alól elnyúló Duna part nem oly könnyen hozzá fogható kies kilátást nyújtó s egyszersmind fölötte egészséges városrészt képezhetne. A Ferencz- és József-külváros roppant átalakítást és munkát igényelnek. Emelke­désük egy összefüggő, gyökeres átalakítási tervre vár, mi végett és minthogy ezen fél­reeső városrészeket kevesebbé ismerem, hozzá szólanom most még igen nehéz és idő előtti. Különösen a Józsefváros még hi­hetetlenül hátra maradt. Falu-városban. És ki fogságot érezni óhajt, tévedjen ezen kül­város beljébe és mellékutcáiba, hiszem, hogy szabadulni fog kívánni. A Városligetet, mint a pestiek Prádoját és lakosságának gondűzéséül szolgáló kies vitányt taglalásaimból ki nem rekeszthe­tem, mely hivatva leend máris, vagy nem­sokára, hatalmas versenytársakkal, t. i. az Újpesti és Margitszigettel, sőt a vasutak segedelmével testvérvárosainkhoz annyi­val közelebb jutandó regényes budai he­gyekkel küzdhomokra lépni, és mint váro­sunknak úgyszólván végtagja, eddigi rang­ját fenntartani. A Városliget, melyet jelen­leg csakugyan inkább ezen, mint a régi Vá­roserdő nevezet illet, újabb időben nyert, de vesztett is előnyeiből. Nyert újabb zsenge ültetvények által, keletkezett a csi­nos Hattyú szigetecske, visszanyerte az 1863. évi szátazság következtében kiapadt tavát, ha nem is hajdani impozáns kiterje­désében, de csinos partokkal szépítve. El­lenben nagy fogyást szenvedtek fái és ül­tetvényei a fent nevezett száraz éve tekin­tetbeni általános dúlásai következtében. A liget hátterében elnyúló hűs erdő, melynek annyira oda illő komoly tekintetű és hatal­mas nyárfái nagyszerű zöld falat képezve szegélyezték a vidor közönségtől ellepett pázsitot, megritkult, és a még fennálló te­temes része enyészetnek indult annyira, hogy maholnap csak egy akácfa erdő fog ott fennmaradni. Az állíttatik, hogy itt egész­séges, nagy nyárfáknak tetemes száma ki­vágatott. A Városligetre kedvező hatást gyakor­landó újabb nagy vívmányokat képezik egyik oldalán az /Állatkert, másikán az épp most keletkezett lóvasút. De ezen vállala­tok sorsa a Városligetével viszonylagos, melynél fogva annál inkább feladata a vá­rosnak ezen közmulató és üde helyének jö­vőjéről minél nagyobb eréllyel gondoskod-

Next

/
Oldalképek
Tartalom