Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

Valóság, tervek ábrándok Civil vélemények és elképzelések Buda-Pestről az 1860-as években TOMSICS EMŐKE „Budapest ábrándozik; jobban mondva ­tervez. Egyébiránt mindegy: sok terv csak ábránd, mint minden kivitt tervet egykor szintén ábránd előzött meg. (...) Almain­kat, ábrándjainkat a mindenféleszépttésiter­vek fejezik ki. Az elnök miniszter, a főmér­nök, a két polgármester (Dunán innen és Dunán túl), Henszlmann-a szépnek szen­vedélyes barátja - a Széchenyi testvérek, kis és nagypolgárok mind a jövendő fővá­rosról gondolkodnak." 1 A 19. század előtt a városszépítés, a sza­bályozás, Olsen meghatározásával élve a „város mint műalkotás" 2 létrehozása uralko­dói, fejedelmi kezdeményezésre történt, maguk a városok gyakorlatias megoldásokra, a lakosság és a forgalom növekedése által ki­váltott kényelmetlenségek megszüntetésé­re szorítkoztak. A század második felében a nag) r léptékű tervek célja már nem ragyogó ceremoniális városok építése volt fejedel­mek számára, hanem hatalmas, modern, a kor minden követelményének megfelelő te­lepülések létrehozása. Nagyobb városok esetében a hangsúly inkább a meglévő terü­let tökéletesebb működésének biztosításá­ra esett, míg kisebbnél a várható növeke­désre terveztek. Sokan érezték honfiúi kötelességnek a nemzethez méltó főváros megalkotásának eszméjét. „Jő falusi emberek most egész nap csoportonkint állnak és hangosan 1 Hazánk s a Külföld, 1868, 365. old. 2 Olsen, Donald J.: The City as a Work of Art. London, Paris, Vienna, Yale University Press, New Haven. London. 1986.

Next

/
Oldalképek
Tartalom