Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

mondják el észrevételeiket egy-egy közintézet vagy kitűnőbb épület előtt" - írta a Fővárosi Lapok 1865-ben.

3 A sajtó mindent megtett az érdeklődés felkeltésére és ébren tartására. Rendszeresen tájékoztatták olvasóikat, gyakran képekkel kísért tudósításokban Európa és Amerika nagyvárosainak modernizációjáról, és felhívták a figyelmet arra, hogy a főváros ügye nemzeti, országos érdek. A Buda-Pest fejlesztése iránti figyelmet fokozta és a gondolatoknak irányt szabott a nagy rivális, Bécs monumentális rendezésének megkezdése 1857-ben, Széchenyi reformkorban írt művének, a Pesti por és sárnak a megjelenése 1866-ban, a párizsi világkiállításon szerzett tapasztalatok, az haussmanni városrendezés tanulságai, az évtized végén pedig már Andrássy Gyula városszépítési felhívásának hatása is jelentkezett.

4 Elismerve a politikai szándék, a városigazgatás, a nagy telektulajdonosok érdekeinek és az ország gazdasági lehetőségeinek elsődlegességét a főváros képének alakulásában, úgy vélem, nem elhanyagolható szempont az sem, milyennek láthatta a pesti ember saját városát, mit gondolt átalakításáról, a fejlődés irányáról, mi volt az elképzelése a modern nagyvárosról, és nem utolsó sorban milyen volt az a városkép, az a mindennapi életet meghatározó épített környezet, amely a városról való gondolkodást alapvetően meghatározta. Az 1860-as évek végén szinte nem volt olyan nap, hogy nejelent volna meg hír, vélemény, értekezés a főváros jövőjét illetően vagy jelen állapotaira vonatkozóan. A hivatalos terveken kívül számos magánelképzelés is napvilágot látott a lapok hasábjain vagy magánkiadásban. Ezek, valamint a lapok „Fővárosi hírek," „Egyéb" című rovataiban olvasható, a közvéleményt befolyásoló, de egyben azt közvetítő észrevételek segítenek erről képet alkotni. Mindenki által érzékelt fogyatékosság volt Buda-Pest csatornázásának fejletlensége, a jó minőségő ivóvíz és a tiszta levegőt biztosító zöld területek hiánya. A kereskedelem fejlődését szolgáló kikötők, a Duna-part szabályozása és az előbbi műszaki jellegű feladatoknak a megoldása a városok fejlesztési terveiben elsődleges szerepet kapott. Ezekre a témákra most nem térek ki. A háztenger Anthony Sutcliffe megállapítja, hogy minél nagyobb egy város, annál inkább eltér gazdasági, társadalmi és fizikai struktúrája a preindusztriális központokétól. A 19. század során létrejött metropoliszok két vonását emeli ki: a dinamikus centrifugális növekedést és a jól elkülönülő funkciójú részekre oszlást. E jellemzők közül Bu3 Fővárosi Lapok, 1865,1148. old. 4 Andrássy 1868 májusában konferenciát hívott össze, melyen kifejtette egy Béccsel versenyképes, a térség számára vonzó, európai színvonalú főváros létrehozásának tervét. Ennek része volt a Sugárút, a gyárövezet kialakítása, a kisajátítási törvény stb. A tanácskozás hatására megalakult a pesti és a budai városszépítő bizottmány. A témáról lásd: Vörös Károly: Pest-Budától Budapestig 1849-1873. IX. A városegyesítés útján. In: Budapest története IV. kötet. Szerk. Vörös Károly. Akadémiai Kiadó, Budapest 1978, 300-311. old.