Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - VADAS FERENC: A rendetlen város

Budapest egésze lassabban változott, mint a mindennapi élet és a gondolkodás. Alapstruktúrája alig, inkább a felület - de az a legszembetűnőbb. Az üzletek, a színek, a reklámok, az autók, az emberek (öltözködésük, viselkedésük, szokásaik). Ez akkor nyilvánvaló, ha húsz-huszonöt éve készült fényképek, filmek kerülnek a szemünk elé: meghökkentően más, provinciális atmoszféra hatja át őket, egy félig már elfeledett, kisszerű világé. (Még nagyobb a kontraszt, lia az akkori napilapokat vesszük elő: hangvételük, stílusuk ma mát röhejes - de most nem szövegekről van szó.) A város - lakói úgy érzik - nem fejlődött elég gyorsan, főleg az infrastruktúrában erős a lemaradás. Közlekedés, köztisztaság, környezetvédelem ezek a mindenkit érintő területek, meg persze a közbiztonság, a szociális és az egészségügyi ellátás. Mindezekről nyilván írnak más megkérdezettek, akik értenek hozzá. A kultúra egyre kevesebbeknek fontos, de nekik nagyon. A változás e téren is hatalmas, de - szerencsére - mégsem olyan mértékű, mint más területeken. Az intézményrendszer legnagyobb része (színházak, múzeumok, kiállítóhelyek) túlélte a fordulat éveit, a könyvkiadók közül kevés, de az újonnan alakultak többé-kevésbé pótolják őket. A folyóiratválaszték meglepően gazdag (a korábbihoz képest csakúgy, mint a fizetőképes kereslethez képest), örvendetesen sok jó lap évfolyamszáma kétjegyű már. A félt nagy összeomlás nem következett be. A kultúrában a fogyasztók számának drámai csökkenése és a kommersz látványos terjeszkedése miatt panaszkodnak a legtöbben, holott a korábbi állapotot mesterségesen tartották fenn, csak a minden európai országra jellemző, ezért normálisnak mondható arányok álltak helyre. (Ez a tendencia attól, hogy a magaskultúra híveinek nem rokonszenves, még lehet természetes - az viszont nem természetes, hogy az új elit nagy része ennyire kultúramentes, és ha ide rándul, akkor itt is csak rövid távú üzleti szempontokat érvényesít, a hosszabb távú, nem feltétlenül gazdasági haszon nem érdekli.) Mindez persze nem fővárosi, hanem országos jelenség, de jelentékeny hányada itt zajlik, szereplői jórészt budapestiek. Az épített környezet változásáról nem lehet múlt időben írni, nagyon is presentperfection zajló folyamat, ezért a következő kérdést vonatkoztatom rá. Megítélése szerint melyek ma a város legmegoldatlanabb bajai, legfőbb problémái? Az a bizonyos negyven év minden korábbinál nagyobb mennyiségi változást hozott Budapest egész területén mind az építmények számában, mind a közterület átalakulásának mértékében. A minőséget tekintve viszont nagy-