Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

VASSO SEIRINIDOU: Görög diaszpóra a Habsburg Monarchiában (17-19. század)

rög kereskedők magánlevelezésében és a görög kereskedelmi társaságok jegyzőkönyveiben. Éppen a magyar levéltárak e bábeli nyelvhasználata jelentett ösztönzést a Habsburg monarchia területén élő görög diaszpóra s ο ka rc ú s ágá η a k vi zs gá 1 a t ára. A két diaszpóra A bevándorlás mikéntje és gazdasági tevékenységük szempontjából a 17-19. századi Kelet-Közép-Európában kétféle görög diaszpóráról beszélhetünk. Az egyik diaszpóra tevékenysége a Fényes Porta és a Habsburg császárság között bontakozott ki: keleti nyersanyagok (gyapot, fonal, bőr stb.) behozatalára, valamint a cseh és osztrák feldolgozóüzemekben előállított termékek kivitelére specializálódott. A másik diaszpóra elsősorban Kelet-Közép-Európa egyes területei között biztosította a kereskedelmi kapcsolatot. Jóllehet e kétféle funkciót gyakran ugyanaz a személy vagy kereskedelmi hálózat látta el, hol párhuzamosan, hol pedig - az adott helyzet függvényében - egymást váltó időszakokban, e különbségtevés mégis szükséges ahhoz, hogy megértsük a görög kereskedőtclepek szervezeti formáinak sokféleségét. Ε két diaszpóra közül az utóbbi (a nagyobb lélekszámú és a régebbi) Erdély, Közép- és Északkelet-Magyarország területére lokalizálható. Főként makedóniaiak - elsősorban vlach anyanyelvűek - alkották, akik már a 16. században elkezdtek beszivárogni, amikor a szóban forgó területek még török fennhatóság alatt állottak. Ezek ortodox vallású ottomán alattvalók voltak, hegyvidéki falvak, kisvárosok lakói, akik észak felé indultak el, követvén a vándorkercskedelem útvonalait. Egy-egy kereskedőváros operatív központként szolgált számukra kisebb vagy közepes távolságra származási helyüktől, ezekből rajzottak ki távolabbi piacok felé. Kiskereskedelmet folytattak a legkülönfélébb termékekkel, és kihasználtak minden lehetőséget, amit csak állomáshelyeik gazdasági élete nyújtott. Erdélyben a makedóniai kereskedők a 17. század elejétől kezdtek véglegesen megtelepedni, főként Nagyszebenben (Hermannstadt) és Brassó2 A 16-17. századi balkáni bevándorlók gazdasági tevékenységéhez lásd M. Bur, „Das Raumergreifen balkanischer Kaufleute im Wirtschaftsleben der ostmitteleuropáischen Lánder im 17. und 18. Jahrhundert". In: Bácskai V. (szerk.), Bürgertum undbürgerliche Entwicklung in Mittel- und Osteuropa, Budapest 1986, Studia Históriáé Europae Medio-orientalis, tom. I, 18-40. old.