Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

VASSO SEIRINIDOU: Görög diaszpóra a Habsburg Monarchiában (17-19. század)

ban (Kronstadt), a térség legfontosabb kereskedelmi központjaiban. A 17. század második felétől elszórtan már Magyarországon is megtaláljuk őket, a 18. század elejétől pedig már tömegesen is megjelennek. Többségük a Dunától keletre és északkeletre eső területeken, valamint a Duna-Tisza közén telepedett le. Ez utóbbi tájegység Magyarországnak azon részei közé tartozott, amelyek ottomán fennhatóság alatt álltak, és a fegyveres összecsapások következtében népességük rendkívül megcsappant. A letelepedni szándékozók elsősorban olyan városokat részesítettek előnyben, amelyek rendelkeztek némi piaci infrastruktúrával, illetve kereskedelmileg hasznosítható helyi termeléssel. Ilyenek voltak mindenekelőtt a bortermelő városok északkeleten (pl. Gyöngyös, Eger, Miskolc, Tokaj), valamint azok a városok, amelyek kereskedelmi főútvonalak mentén feküdtek vagy állatkereskedelemre specializálódtak (pl. Nagyvárad, Kecskemét, Újvidék).

4 A bevándorlók Erdélyben és Magyarországon is rendszerint megállapodtak a helyi hivatalos szervekkel letelepedésük és kereskedelmi tevékenységük jogi szabályozását illetően, s ennek során többnyire előnyös vámfeltételeket, önkormányzati jogot és szabad vallásgyakorlatot sikerült kiharcolniuk. A későbbi Habsburg monarchia keleti tartományaiban az első bevándorlók legjellemzőbb szervezeti formája a kompánia volt. Ez olyan intézményes társulás, amelyet a helyi hatóságok a mindenkori előjogok hordozójaként ismertek el, s amelynek tagjaival szemben gazdasági, közigazgatási és ítélkezési hatásköre volt. 3 A görögök nagyszebeni letelepedésének korai szakaszához Id. Δ.-Ε. Τσούρκα-Παπαστάϋη, Η ελληνική κομπανία του Σιμπίου Τρανσυλβανίας 1636-1848. Οργάνωση και Δίκαιο, Θεσσαλονίκη, 1994, 36. és következő oldalak. 4 Ö. Füves, Oi Έλληνες της Ουγγαρίας, Θεσσαλονίκη, 1965, 22. Old.; Μ. Bür, „Handelsgesellschaften - Organisationen der Kaufleute der Balkanlánder in Ungarn im 17-18. Jahrhundert", Balkan Studies 25 (1984), 267-307. old.; G. Hering, „Die griechische Handelsgesellschaft in Tokaj. Ihre innere Ordnung und ihre Auflösung 1801", SüdostForschungen 46 (1987), 79-93. old.; I. Papp, „Greek Merchants in the Eighteenth-Cenlury Jászkunság", Balkan Studies 30 (1989), 261-281. old. 5 Az erdélyi kompániák belső szervezetéhez Id.: C. Papacostea-Danielopoulou, „L'organisation de la Compagnie grecque de Bra°ov (1777-1850)", Balkan Studies 14 (1973), 313-323. old.; Uő., „La Compagnie «grecque» de Bra§ov. La lutte pour la conservation des priviléges (1777-1850)", Revue des Études Sud-Est Européennes 12 (1974), 59-78. old.; 0. Cicanci, „Le statut et les réglements de fonctionnement des Compagnies grecques de Transylvanie (1636-1736) - la Compagnie de Sibiu", Revue des Études Sud-Est Européennes 14 (1976), 477-496. old.; A. E. Karathanassis, L'Hellénisme en Transylvanie. V activité culturelle, nationale, et reiigieuse des compagnies commerciales helléniques de Sibiu et de Bra°ov aux XVIlf'XIX

6 Siécles, Thessaloniki, 1989; Τσούρκα-ΠαπαστάΟη, Σιμπίου, Id. fent; A magyarországi kompániákhoz lásd a 4. jegyzetet.