Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

KERÉNYI B. ESZTER: A magyar kultúra görög mecénása

tette báró Sina Simon 80 000 forintos felajánlását, amely az első és legnagyobb magánadomány volt. A báró levele és az adomány feltételeit rögzítő 15 „Alapító-levél" Bécsben kelt. „Azon meleg részvétemet melylyel a magyar nemzeti míveltség s tudományosság ügye és az ezen szent célok előmozdítására hívatott magyar akadémia iránt viseltetem, tettleg is bebizonyítani óhajtván, s kiindulva azon szempontból, miszerint kívánatos, hogy az említett magyar tudományos anya-intézet saját állandó lakhelylyel bírjon, hol nemes munkálkodását kényelmesen folytathassa s gyűjteményeit gondosan elhelyezhesse: következő alapítványt teszek..." - ezekkel a szavakkal kezdődik Sina alapítólevele. A benne foglaltak szerint a báró nyolc éven át évi 10 000 forintot utal át az Akadémia pénztárába a palota megépítésére, az első részlet 1858. november l-jén, majd a többi részlet is minden év ugyanezen napján kerül kifizetésre. Az összeg kamata szintén az Akadémiát illeti, ez az évek során 14 700 forintot tett ki. Ez a hatalmas adomány nagyban hozzájárult a közadakozás sikeréhez, és a báró példája is sokakat követésre buzdított (bár a későbbiekben az adományok összege meg sem közelítette ezt az összeget). Érdekesség, hogy 1860-ban a pesti görög nem egyesült egyházközség is 2000 forintos felajánlást tett az Akadémia javára.

16 Összehasonlításként említeném a következőket: mint köztudott, az MTA megalakulásakor gróf Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia javára, ez 60 000 forintot jelentett. Ugyanekkor gróf Károlyi György birtokai félévi jövedelmét, azaz 40 000 forintot, Andrássy György gróf 10 000 forintot ajánlott fel.'

7 A bárót, nagy összegű adományának jelentőségét érdeme szerint elismerve, az Akadémia 1858. december 19-én igazgatósági tagjai közé válasz18 totta. Sina a későbbiekben egyébként még többször kiegészítette adományát kisebb-nagyobb összegekkel: így például amikor a díszterem kifestéséhez hiányzott a pénzösszeg. 1867-ben Ligeti Antal, a korszak híres rájképfestője két nagy méretű képett festett az Akadémiának, Kubinyi Ferenc tiszteletbeli tag költségén. A „Hricsó vára" és „A Balaton Szigligetnél" című két festmény a Magyarország várait bemutatni szándékozó „sorozat" első két darabja volt. 15 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, RAL 184/1858, és Κ 1268/0. (RAL Palotaépítési iratok 1858). 16 Vasárnapi Újság, 1860, január 29. íz Bácskai Vera és Nagy Lajos (szerk.): Széchenyi pesti tervei. Budapest, 1985, 308. old. is Hölgyfutár, 1858. december 31., 1199. old., Tóth. Lm. 3. old. 19 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, RAL 340/1867.