Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
KERÉNYI B. ESZTER: A magyar kultúra görög mecénása
1870-ben elkészült még két kép ebből a sorozatból, melyeket Sina finanszírozott: a „Trencsén vára" és a „Szepes vára a Kárpátokkal". Sina Simon élete végéig igazgatósági tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, s halálakor, az 1876. május 29-i ülésen emlékbeszédet tartott felette Tóth Lőrinc (az életére, illetve adományaira vonatkozó adatokat tekintve máig ez az egyik legfontosabb forrásunk). A közintézmények mellett a vallási intézmények is számíthattak a segítségére. Bár jómaga görög nem egyesült vallású volt, nem volt olyan egyház, felekezet, amely ne számíthatott volna a segítségére. 2000 forinttal támogatta a gyors ütemben fejlődő Lipótvárosban az épülő Bazilika ügyét, 20 de többször adományozott az evangélikus és a református egyház javára is. Egyszer fakadt csak ki hatagosan a katolikus egyház ellen, nevezetesen amikor édesapja halálakor az elhunyt más felekezethez való tartozása miatt a gödöllői katolikus plébános nem tartott gyászmisét. Ekkor a plébános feljegyzése szerint a következő történt: „a gyászmise végett a jólelkű Báró Úr felizgattatott, úgy hogy egy alkalommal előttem több keserű nyilatkozatokra fakadt, miszerint mi, katolikusok a más hitűeket állatoknak tartjuk, s azokat mind a pokolba juttatjuk." 2 ' Báró Sina Simon kora egyik legfontosabb ügyének a hazai oktatás segítését tartotta. A gyakorlati (pl. kertészeti, szőlészeti) oktatás mellett az elemi és a magasabb fokú nevelési intézmények működését is nyomon követte. Birtokain fontos feladatnak tekintette, hogy megfelelő képzésben részesüljenek az ott élők, így nem egyszer saját költségén taníttatott gyerekeket. Több helyen hozott létre alapítványt, ilyen volt például a Gödöllő-Hatvan-Lőrinci uradalomban 1857. július 20-án tett felajánlása, amely főként a szegényebb gyerekek tanszerrel való ellátását, ösztöndíjban való részesítését, és a tanítók jutalmazását szolgálta. „Miután a népek boldogsága - a közjólét - egyenesen magában a népnevelésben rejlik: a magas kormány messzelátó bölcs intézkedéseit e részben is tehetségemhez képest őszinte jó szándékkal óhajtván támogatni és sikeresíteni - elhatároztam, hogy az oskolai nevelés szent célját, a jószágaimban létező oskolákban vallás különbség nélkül ösztön és szorgalmi dijjakkal, könyvek és írószerekkel az alább írt feltételek alatt előmozdítsam..." írja alapítványa bevezetésében. Ugyanekkor tett báró 20 Hölgyfutár, 1856. december 12, 1065. old. 21 História Domus. A Gödöllői Római Katolikus Plébánia könyve, 1857. 22 Gödöllői Városi Múzeum, TD 2005, 43.1.
