Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
MARIA CHRISTINA CHATZIIOANNOU: Birodalmak, migrációk és vállalkozói tevékenység
Ezzel párhuzamosan (bár igen minimális infrastruktúrával) kiépült egy szerteágazó szárazföldi útvonalrendszer, a Balkán-félsziget déli részétől Közép-Európán át a Habsburg és az orosz császárságig. A görög kereskedők mellett vagy más etnikumú, de azonos vallású csoportok működtek (hol konkurenciaként, hol - olykor - együttműködő társként), mint például a szerbek, vagy pedig tőlük vallásukban is különböző nációk, mint a zsidók és az örmények. Példának okáért találhatunk görög kereskedőket konkurensként a trieszti és bécsi szerbek, az odesszai zsidók, valamint a londoni és manchesteri németek és olaszok mellett. A fogadó országok új társadalmi és gazdasági környezetet jelentettek a beköltözők számára, s ezért új üzleti lehetőségekkel, valamint új kulturális és üzleti modellekkel szolgáltak. Ha egy homogén etnikumú kereskedőcsoport letelepült és megszerveződött a nagy birodalmak gazdasági központjainak egyikében, az gyakran lehetővé tette, hogy az adott csoport valamely kiterjedt mezőgazdasági terület közelébe férkőzzék, amely a személyes hálózatokon keresztül kereskedelmileg kiaknázható volt. Ugyanakkor olyan központokban nyílt lehetőség üzleti tevékenységre, amelyek rendelkeztek a kereskedéshez szükséges infrastruktúrával (raktárak, vám, kereskedelmi bíróság, hitelintézetek), és gazdasági információkar tudtak rendelkezésre bocsátani. A bevándorló alakja nem áll messze a vállalkozóétól abban az értelemben, hogy a bevándorló is stratégiai döntéseket valósít meg, mely döntések ez esetben a letelepülés helyére és az itt folytatandó gazdasági tevékenységjellegére vonatkoznak. A tudományos kutatás során összekapcsolható a „kolónus", a „bevándorló" és az „üzletember" fogalma, de minden egyes esetben meg kell határozni az egyedi körülményeket, meg kell állapítani a gazdasági tényezőket, továbbá az adott korszak társadalmi és gazdasági hátterét. Az iparosodást megelőző időszakban a kereskedő-üzletember tevékenységét éppen az a gazdasági kockázat határozta meg, amely egyben sikerének záloga is volt. A diaszpóra kereskedője információra vadászott, amely az árucikkek és az utazók vándorlásának ritmusában érkezett. Ε folyamat során a kereskedők vállalkozókká váltak, tevékenységüket földrajzilag áthelyezték, változatos befektetői szektorokat céloztak meg, miközben jócskán kamatoztatták mindazokat az információkat, amelyeket személyes hálózatuk segítségével gyűjtöttek, s mindeközben az aktuális piaci keresletnek megfelelő értékű tőkével gazdálkodtak. A bevándorló-üzletember 4 Ld. Lynn Hollen Lees, „Migrants as Entrepreneurs: Irish Emigration 1820-1900". In.: P. Klep, E. Van Cauwenberghe, (szerk.), Entrepreneurship and theTransforrnation ofthe Economy(10 th-20 lh c), Leuven Univ. Press, 1994, 335-344. old.
