Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

MARIA CHRISTINA CHATZIIOANNOU: Birodalmak, migrációk és vállalkozói tevékenység

sikertörténetét olyan életpályák tették ismertté, mint a Sina, a Charisis, a Takiatzis, a Mouratis és a Nákó családé, de közepes gazdasági súlyú, kisebbjelentőségű kereskedők stratégiai döntései is kirajzolhatják. Ez utóbbira jó példa a Pontikas család. A „kisebbség" fogalmát már a 19. században alkalmazták bizonyos csoportok meghatározására. Ezek többnyire olyan nagyobb népességeken belül éltek, amelyek jogot formáltak a homogenitásra és saját többségi létükre. Egy bevándorlói csoport szerveződése a letelepedés helyén kisebbség létrejöttéhez vezethetett a birodalmak polgári burkán belül. Kisebbségéhez abban az értelemben, hogy valamiféle önálló, a társadalom egészétől (amelyhez egyébként tartoztak) elkülönülő egységet alkottak külön előjogokkal és kötelezettségekkel, amelyek a társadalom többi tagjaival való kapcsolataikat is megszabták. (A zsidók példája meghatározó volt a kisebbségekre vonatkozó egész irodalomban.) A nagy birodalmak vonzották magukhoz a kereskedőcsaládok szervezett etnikai csoportjait, hiszen viszonylagos gazdasági biztonságot jelentettek, ideológiailag pedig vonatkoztatási rendszerként működtek valamennyi etnikai-vallási közösségben, amelyek számára ez jótékony hatással bírt, hiszen gyakran homogenizációs folyamatokat indított el a csoportokon belül. A különböző etnikumú kisebbségek, amelyeket azonos gazdasági indítékok mozgósítottak, a birodalmak gazdasági központjai felé tartottak letelepedési szándékkal, s e folyamat során egyedülálló tapasztalat birtokába jutottak új országok, új eszmék megismerésével, a kereskedelmi ügyletekben új eljárásmódok elsajátításával. Valamennyi etnikai-vallási diaszpóra közös törekvése a tőketeremtés volt, amely a személyes munkán, a családi segítségnyújtáson, valamint az üzleti lehetőségek kiaknázásának gyorsaságán alapult. Egy értelmezés A birodalom, a kereskedelmi bevándorlás valamint az üzleti tevékenység hármasa által kirajzolt elméleti keretbe beilleszthető vállalkozói kisebbségként a görögök és a szerbek etnikai csoportja is, a zsidók és az örmények vallási alapon szerveződő közössége is. 5 Κατερίνα Παπακιονσταντίνου, ,,'Οταν ο μετανάστης ήταν έμπορος: Έλληνες στην Κεντρική Ευρώπη του 18

ου αιώνα". In: Μαρία Α. Στασινόπουλου, Μαρία Χριστίνα Χατζη'ίωάννου (szerk.) Διασπορά- Δίκτυα- Διαφωτισμός, Τετράδια Εργασίας, ΚΝΕ/ΕΙΕ, αρ. 28, Αθήνα,2005.