Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

VERSEK - ERDÉLYI ZOLTÁN: Nem haltál meg!

ERDÉLYI ZOLTÁN Nem haltál meg! Nem haltál meg! Akit úgy szerettek, Mint ahogyan Téged mi szerettünk, Ellentmondva sirnak, enyészetnek­Örök áldásként lebeg felettünk! Nem haltál meg! Aki olyan jó volt! Mint Te, annak nem lehet halála: Ha bezárul fölötte a sirbolt, S arczára hull hó-szemfedő fátyla! Aki szent volt földi életbe', S szivében egy nemzet búját hordta, Nem merülhet el az örök éjbe, Emléke egy egész nemzet gondja! Láthatatlan alkotó a hála, Óh! de amit tetemt - örökké él! S beragyogva kegyelet sugara ­Látható lesz földöntúli fénynél! Nem haltál meg! Nézd im szobrok állnak, Itt is, ott is, varázsszóra kelve, Képmásoddal, utánozni bátrak, S tanítanak örök szeretetre! 110 A költemény Erzsébet királyné gödöllői szobrának átadására készült, melyet Kern Aurél Erzsébet - Himnusz néven megzenésített, a kottát közli Ripka Ferencz: Erzsébet királyné Gödöllőn 1867-1897. Emlékkönyv a gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ünnepére. Bp., 1901. 51-54. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom