Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

IRODALMI EMLÉKEZÉSEK - ERDÉLYI ZOLTÁN: Erzsébet királyné emléke. Alkalmi gyermekszinjáték egy fölvonásban - Részletek

Erzsébet királyné emléke Alkalmi gyermekszinjáték egy fölvonásban Részletek Az iskolából hazatéri) Tibor és Márta meséli édesanyjának: szeptember 10-én Erzsébet emlékünnepélyt fognak rendezni. A gyermekek nem hallva még a királynéról feladatul kapták, kérdezzék meg otthon szüleiket erről, ennek kapcsán a szerzel a főszereplő édesanyáival mesélt et i el Erzsébet királyné történetét, a hangsúlyt másra helyezve: [...} Volt egy ország, szegény ország, Magyartország... Ritkán rakott fészket benne a boldogság. Harcok dúlták, kirabolta a török... német... De kihevett minden csapást, s újra éledt. Egyszer aztán megjött kedve, égő vágya Nem a hirre, nem a fényre... szabadságra! Azt gondolta, azt akarta: szabaddá lesz! Uj vét árán, új köny árán, új hazát vesz! Új hazát, mely szabad legyen, mint a többi.. S 48-ban - jól tudjátok - szent harc tört ki. Nem volt öreg, nem volt gyermek, csak [mind hősök, Félistenek, kiktől aztán dalt Írtak a hege[dősök Csattogott a kard acélja, sebet adva, S szállt a zászló diadaltól, diadalra! A zsarnokra átkot szótt az ágyú hangja, Szabadságról himnuszt zengett hősök ajka! De nem soká' tartott ez az édes mámor.. Fogy a magyar... s nőttön-nő az ellentábor. Megrémült a zsarnok-önkény, s tátsért nézett: Aki segít leigázni ezt a népet.