Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

IRODALMI EMLÉKEZÉSEK - BENEDEK ELEK: Erzsébet királyné élete

BENEDEK ELEK Erzsébet királyné élete Messze a mi hazánktól, idegen földön született Magyarország védőangyala. Nem altatta magyar dal a csecsemőt, s im, szive, lelke mégis magyarrá lett: példaképe a magyar nőnek. Hány nemes növény satnyul el, ha honi talajból idegen talajba ültetik át! A bajor föld legszebb virága feslő bimbó korában plántálódott magyar földbe s szemet, szivet gyönyörködtető pompában virult tovább mi közöttünk! A magyar nemzet méltán dicsőíti az isteni Gondviselés csudálatos gondosságát, mely nyilván erre a szegény, sokat szenvedett országra gondolt, midőn életet adott a kis Erzsébetnek. Eletet adott neki a világ Megváltójának születése napján, mintegy megjelölve egész életének folyását: a nagy dolgokra való elbivatást s a mártitomságot. Ez eleinte szokatlan, ma már nekünk kedves hangzású helységben, Possenhofenben született, 1837 decz. 24-én, Erzsébet Amália Eugénia. Atyja, Miksa József, a katonás természetű, de költői lelkű bajor királyi herczeg, anyja Ludovika hercegnő, a megtestesült szivjóság, szegényeknek, elhagyatottaknak gyámolitója: ím, tőlük örökölte szivének nemességét, lelkének fenköltségét. Távol a herczegi udvar zajától, nőtt, növekedett a kis Sissi - amint őt beczéző néven hívták, s a természetnek templomában, hol az udvari formaságok nem nyűgözték le a vele született jókedvet, elevenséget, egyformának érezte magát falusi játszópajtásaival, akikkel együtt kergette a pillangókat, együtt szedte az erdő, mező virágait. Szerette a természetet s ez a szeretet megmatadt az ő szivében haláláig. Itt élvezte a gyermek-leányka az igazi szabadságot s itt keresett később enyhületet a mélyen sebzett anyai sziv. Az ő gyermekkora nagyon rövid volt. játékra mind kevesebb, kevesebb idő jutott. Tanulásra fogták a kis Sissikét s ő mint jó, okos gyermek korán megértette, hogy neki többet kell tanulnia, többet kell tudnia, mint más