Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Budapesti Erzsébet-emlékhelyek

ülésén Bánffy Dezső elnökletével határozat született az emlékmű Szent György téti elhelyezéséről,

313 amihez Ferenc József is jóváhagyását adta november 10-én.

314 így Erzsébet királyné „megszabadító" szerepbe került, mivel Hentzi sok botrányt kavart szobrát

315 a tervezett emlékmű miatt kell majd eltávolítani. Erre utal a következő újsághír is: „Áldott emlékű királyné alakja fog állni azon a helyen, hol a szomorú idők háborgó érzéseivel járt eddig a magyar ember. A Hentzi szobor többé nines, a fájdalmak helyét az engesztelés angyala megváltotta. "

316 A 8 tagú végrehajtó bizottság elnökének Rath Györgyöt választották meg,

318 megállapítva egyúttal a testület eljárási szabályzatát is. Széli Kálmán a képviselőház 1900. január 18-ai ülésén benyújtott jelentésében vázolta az országos bizottság javas319 * "1 latát, miszerint a királyné emlékművét a miniszterelnöki palota lebontásával megnagyobbított Szent György téren tervezik fel320 ' • 321 állítani. A meginduló gyűjtés nyomán 1899 végére készpénzben 173 709 frt. 71 krt., értékpapítban pedig 576 140 frt. 74 krt. gyűlt össze e nemes célra. 22 A Vasárnapi Újság híradása jól illusztrálja az eseményeket, és a széles társadalmi támogatottságra is rávilágít: „A kegyeletnek mély megnyilatkozása a királyné szobrain megindult adakozás. Mintha mindenki mielőbb látni akarná a késő ieiők nemzetiekének átadandó emlékműivel, oly rohamosan gyűlnek eiz adományok. Valódi nemzeti érték lesz Erzsébet királyné szobra, mert szegény és gazdag hozzájárul Egész Magyarországjói érzi, hogy ha nincs itt Erzsébet királyné sirja, dicsőítőszobrának itt a helye. " 323 A Szent György tér rendezéséről az 1900. január 31-én a Kereskedelmi Minisztériumban tartott tanácskozáson határoztak, ami szükségessé tett ingatlankisajátításokat is. A társadalom igényeiben, elvárásaiban egy 313 M0LK 27 1898. november 2./14. 311 Erzsébet királyné emléke. Br. Forster Gyula az Erzsébet emlékszobra ügyében alakított országos bizottság elnökének jelentése. Bp, Hornyánszky, 1907. 3. old. 315 Az emlékmű részletes történetéhez lásd Szatmári Gizella: A Hentzi-emlékmű. In: Történelem-Kép. Szemetvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon, szerk.: Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Bp, Magyar Nemzeti Galéria, 2000. 686-688. old. sie Vasárnapi Újság 1898. október 30.789. old. 317 Tagjai: Andrássy Tivadar, Holmos János, Hauszmann Alajos, Keglevich István, Lötz Károly, Rákosi Jenő, Szinnyei-Merse Pál. 318 M0LK 27. 1898. október 26./17. 319 Képviselőházi Napló 1901-1906.1. köt. 480-481. old. 320 1 8 9 9. június 4-én az Szent György tér rendezésére összehívott értekezleten döntés született arról, hogy a miniszterelnöki palota lebontásával és a hadtestparancsnokság telke révén megnagyobbított tér rendezése után ennek központi helyén állítják majd fel az emlékművet. M0LK 26 1910—XXXIII—392. (13506-1899-XIX-6453) fol. 520. 321 A törvényhatóságok a miniszterelnök 1898. november 22-én kelt 16433. számú rendelete értelmében beérkezett jelentéseik a területeken folyó gyűjtésről. MOL K 26 1899-XIX-77. Példának okáért a hírlapok 400 000, a főrendiház tagjai 70 310, a városok közül Budapest 30 000, Szeged 3000, a megyék esetében Bács-Bodrog 5000, Somogy 5000, a vöröskereszt-egylet gyűjtése 41 292 forintot eredményezett. Közli: Erzsébet királyné emléke. Br. Forster Gyula az Erzsébet emlékszobra ügyében alakított országos bízottság elnökének jelentése. Bp, Hornyánszky, 1907. 4. old. 322 A pénzügyminiszter jelentése a miniszterelnöknek. MOLK 26 1900-XX-119. tol. 7-9. 323 Vasárnapi Újság 1898. szeptember 25. 678. old.