Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Budapesti Erzsébet-emlékhelyek
nagy nemzeti emlékhely bontakozott ki, mely méltóképpen őrizheti a királyné emlékét: „Figyelemre méltó az az eszme, hogy ne kössük magunkat szoborhoz, hanem monumentális emlékművet állítsunk, melynek létesítésén közreműködjék az építészet, a szobrászat és festészet. E három művészet egyesülve méltó és kifejező emléket bírna teremteni mine/ a királynéinak, mind annak a hálának, mely beláthatatlan ideJk számára felállítja az emlékművet. " 324 A különböző művészeti fórumok észrevételei alapján kidolgozott pályázati feltételeket 320 a végrehajtó bizottság a Bue/apesti Közlöny 1900. február 24-ei számában tette közzé. A pályázóknak teljes szabadságot biztosítottak az emlék koncepciója és a költségvetés terén. A titkos pályázaton csak magyar állampolgárok indulhattak, mely döntésüket az indokolta, hogy féltek, a külföldi művészek Erzsébetet a magyar hagyományoktól eltérően örökítik meg. 326 10 000, 6000 és 4000 korona pályadíjat terveztek kiosztani. A pályázat eredetileg 1901. március l-jén járt volna le, amit az 1900. december 21 -ci végrehajtó bizottsági határozattal 1901. december 31-éig, majd 1902. január 22-éig hosszabbítottak meg. 328 Tizennyolc pályamű érkezett be e határ329 időre. A 12 tagú bírálóbizottság január 330 6-án alakult, döntésüket február 11-én hozták nyilvánosságra: 331 „apályázók általában véve méltányolandó komolysággal törekedtek nehéz feladatukat m ego le la ni, ele ez az első verseny, mintáz ily pályázatoknál általában történni szokott, csak a felszínre kerüli különböző szempontok, különösen a hely uagyjöntosseígu kérdésének tisztázáséira szolgáltatott értékes anyagot, a nélkül azonban, hogy a megkívánható tökély fokát a pályaművek bármelyike is elérte volna. " 332 A bizottság 333 a négy legjobbnak ítélt pályamunkának - Zala György, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos; Stróbl Alajos és Gester Kálmán; Teles Ede és Tőry Emil; Fadrusz János, Korb Flóris és Gierg! Kálmán 324 Vasárnapi Újság 1898. október 2. 696. old. 325 Tervezetek MOL K 26 1910—XXXIII—392. (15404-1899-XIX-6453.) fol. 557-572., a pályázati feltételek elfogadására az Országos Bizottság 1899. december 19-ei ülésén került sor. MOLK26 1910-XXXIII-392. (16100-1899-XIX-6453) fol. 573-592. 326 Azzal indokolva, hogy „külföldi művész nem érezné azt a mély okot, mely a nemzetet a szobor felállítására lelkesítette, és félő volna, hogy éppen a magyar királyné nem érvényesülne a szobron. " Közli: Vasárnapi Újság 1898. október 2. 696. old. 32/ Budapesti Közlöny 1900. február 24. Nr.44, 3. old. 328 A művek jobb érvényesülése érdekében a pályaműveketa Műcsarnokban tervezték kiállítani, erről az Országos Bizottság 1901. december 10-ei ülésén hoztak határozatot. MOL K 26 1910—XXXIII -392. (4519-1901 —XXIII—1978) fol. 457-458. 329 Tagjai: Bezerédi Gyula, Lechner Ödön, Czigler Győző, Radisics Jenő, Kallós Ede, Lötz Károly, Bartholdi Frederic Auguste, Bruno-Schmitz Georg, Lambeaux Jef, Hauszmann Alajos és Rauscher Lajos. 330 A bizottság 1902. február 8-ai alakuló ülésének jegyzőkönyve MOL K 26 1910—XXXIII—392. (931-1902.-XIX) fol. 323-327. 331 A bizottság 1902. február 10-ei ülésének jegyzőkönyve MOL K 26 1910—XXXIII—392. (931-1902.-XIX) fol. 328-332. 332 IV-ik Jelentés a dicsőült Erzsébet királyné emlékére felállítandó szobormű tárgyában. MOL K 26 1910XXXIII-392.(2745-1906-XXXII-2733) fol. 173. 333 A bírálóbizottság 3 külföldi szakértőjét kitüntetésre terjesztették fel. MOL K 27 1902. május 21 ./1.
