Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Emlékművek

csökkent, nemcsak a császári család, hanem B

... t 233 a magyar nemzeti tudat szempontjából is. A királyné számára előbb kedvenc időtöltéseinek (lovaglás, séta), majd menedékének színtere volt Gödöllő. Ez a különleges, szeretetteli kapcsolat indokolja kiemelt szerepét emlékezetének helyei között, melynek eredményeként szobra a gödöllői nyugodt, békés időszakot eleveníti fel. A gödöllői Erzsébet-parkban felállított szobor avatására 1901. május 19-én került sor Ferenc József jelenlétében. Ezen igény már közvetlenül a királyné tragikus halála után felmerült, tekintettel az Erzsébet iránt érzett kiemelt szeretetre és tiszteletre a helyiek körében, a személyes érintkezésből adódóan: „Hogyne állítana szobrot a Megdicsőültnek Gödöllő népe, az a nép amelyet ő is annyira szeretett, s amely nép még emlékében is imeíelja. " 239 A szoborbizottság 1898. november 6-án alakult meg,

240 tiszteletbeli elnökévé Ferdinánd toscanai nagyherceget, elnöknek a főszolgabírót, Kapczy Vilmost választották. Országos gyűjtést indítottak a szobor megvalósítására,

241 melyhez megszerezték Darányi Ignác földművelésügyi miniszter támogatását, aki felkarolta az Erzsébet-szobor ügyét.

242 Ekkor született döntés arról is, hogy az emlékművet a miniszter által létesített gödöllői Erzsébetparkban

24 fogják felállítani,

244 ily módon egybefonva emlékezetének helyeit, hogy „a nagy természetet dicső emlékének megőrzőjévé, emlékszobrának keretévé" avathassák. Elkészítésére először Zala Györgyöt kérték fel, aki Erzsébetet egy parasztlánnyal beszélgetve ábrázolta volna, amint kezét a vadrózsabokor alatt ülő kislány fejére teszi, megidézve ezzel a királynéhoz kapcsolódó kedves gödöllői jelenetet.

24 Végül Róna József kapott megbízást

247 a szobor tervének ki<* y 248 dolgozására, 1900 augusztusában, lemondva minden anyagi haszonról.

249 Ferenc József 1900. október 18-án, a művészt műtermében felkeresve, 2 elkészített mintából választotta ki a szerinte megfelelőbbet Gödöllőre. A szobor Erzsébetet sétaöltözetben örökítette meg:

250 „Maga a szobor a parkban sétáló királynét ábrázolja, amint egy pillanatra napernyőjére támaszkoelva megáll s elmereng; a balkezében legyezőt és sétaközben szedett néhány virágszálat tart. Megkapó eszme! 238 Varga Kálmán: Gödöllő a politikai köztudatban (1867-1918). In: Politika, politikai eszmék, művelődés a XIX. századi Magyarországon. Bp., ELTE-BTK, 2000. 175. old. 239 Ripka Ferenc: Erzsébet királyné Gödöllőn 1867-1897. Emlékkönyv a gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ünnepére. Bp., 1901. 48-49, old. 240 Alelnökei Deininger Imre (királyi tanácsos, jószágigazgató) és Pirkner Ernő (erdőmester), a végrehajtó bizottság elnöke Ripka Ferenc. 241 A vidéki szoborállítások esetében egyedülálló módon. 242 Ripka Ferenc: Erzsébet királyné Gödöllőn 1867-1897. Emlékkönyv a gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ünnepére. Bp., 1901. 48-49. old. 243 A liget 1. sz. telekkönyvi betét 5212/2 helyrajzi számán. 244 Gödöllő és Vidéke 1901. május 5. 3. old. 245 Részlet Ripka Ferenc írásából. Közli: Gödöllő és Vidéke 1901. május 19.1, old. 246 Vasárnapi Újság 1899. október 22. 729. old. 247 Zala György nem tudott volna időben elkészülni, mert még Andrássy Gyula szobrán dolgozott. 248 Vasárnapi Újság 1900. augusztus 5. 517. old. 249 A szobor elkészítéséhez lásd: Róna József: Egy magyar művész élete. Bp., Európa, 1929. II. köt. 666-674. old. 250 Vasárnapi Újság 1900. október 21. 697. old.