Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Emlékművek

Nem is lehetett volna hűségesebben kifejezni az ő szeretetét a természet iránt. Igen, csakis ilyennek lehet elképzelni Gödöllőn a királynét, színes virágokkal, il latos fák társaságában, mosolyogva mely mosolyt eiz a boldogságcsalt ajkára, melyben része volt mindannyiszor, valahányszor a termeszét szabad ölében járhatott-kelhetett. "

251 A szobor

252 1901. február 15-én készült el, bronzba öntését Breschorner A. M. és fia cég végezte el. Jótékonysági törekvésekkel is összekötötték az emlékmű

253 felavatását. Ez alkalomból adta ki a szoborbizottság Ripka Ferenc Erzsébet királyné Gödöllőn 1861-1891 című könyvét. Az eladásából befolyó összeget a gödöllői szegény iskolás gyerekek javára létrehozandó Erzsébet-alapítványnak ajánlották fel.

254 Az 1901. május 19-ei leleplezési ünnepségre különvonatokat indítottak Gödöllőre, a nagy számú részvételre való tekintettel. Megjelentek az uralkodó család tagjai, képviseltette magát a kormány, az országgyűlés két háza és a törvényhatóságok.

255 Az istentisztelet követően az ünnepség a himnusz eléneklésével vette kezdetét. Kapczy Vilmos főszolgabíró, a szoborbizottság elnöke átadási beszédében megfogalmazta az emlék helyét a nemzeti emlékezetben: „egy szobor állítatott föl, mely hivatva leend végtelenségig hirdetni a magyar nép rendithetlen rajongáséit, eszményi szeretetét, kegyeletét és hódolatteljes tiszteletét megdicsőült felséges királynénk iránt. "

256 Majd felkérésére a király mondott köszönetet szeretett hitvese emlékének megörökítéséért.

257 Az uralkodói beszédet Darányi Ignác szavai követték, aki átvéve a szobor gondozását a bizottságtól, szónoklatában kifejtette a magyarok és a királyné különös kapcsolatáról alkotott véleményét: „Egy láthatatlan erő vonzotta a megdicsőült királynét hozzánk közelebb és közelebb. Tüneményes volt, hogy mennyire szerette a magyar népet: a magyar nép sem szeretett s man imádott királynét még úgy, mint a megdicsőült Erzsébetet. Nem is halhat meg az, ki egy nemzet szívében van eltemelve. Elmúlhatlak a napjai, de élni él tovább a nép emlékezetében és hagyományában a nép költészetében és imáiban. Es jelen van mindenütt, a hol jó emberek szeretnek és szenvednek, hogy példát adjon a szeretetben és peleiéit adjon a szenvedésben 258 is. " Az ünnepély hangulatáról az Uj Idők tudósításból kaphatunk képet: „Az öreg király szemébe köiiy g'űlt, az udvarhölgyek peelig, akik közvetlen ismerték a boldogult nagyasszonyt, meghatottan zokogtak. Talán ez volt az első szoborleleplezés, amelynél az emberek mégha toll ságtói sírlak. "

259 Megkísérelték a szobrot állító közösség életében neki szánt szerepet lírai formába 251 Récsei Ede: Erzsébet királyné hazai turista útjai. Bp„ Nagy, 1905. 83-84. old. 252 Három méter magas, talapzata zebegényi trachitból készült nyolcszögű formában. 253 A talapzaton „Erzsébet királynénk", alján bronzkoszorúval „A gödöllői nők szivében örökké élni fog emléked", a szobor hátoldalán pedig „Közadakozásból" feliratok találhatók. 251 Vasárnapi Újság 1901. május 19. 327. old. 255 A leleplezési ünnepély részletesebb leírásához lásd: Herbst József: Erzsébet királyné szobrának leleplezési ünnepe. Bp., Bagó, 1901. 256 Gödöllő és Vidéke 1901. május 20. 2. old. 257 A gödöllői Erzsébet-szobor felállításáét végzett munkájáért Ferenc József Róna Józsefet, Kapczy Vilmost és Ripka Ferencet kitüntetésben részesítette. 258 Vasárnapi Újság 1901. május 26. 342. old. 259 Ujldők 1901. május 26.473. old.