Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Előszó

Előszó N oha Erzsébetről sokan sokfélét ír­tak, a kutatások során egyre nyilván­valóbbá vált, hogy kultuszának csak a szé­lesebb közönség érdeklődésére is számot tartó aspektusai vannak kidolgozva. 1 Mun­kám során arra törekedtem, hogy új szem­pontok bevonásával a vizsgálódásba árnyal­tabb képet lehessen kialakítani az „Erzsé­bet-jelenségről", mixel a téma még ma is nagy érzelmi reakciókat vált ki: „Aki Ferenc Józsefet vaIamilye)! oknál fogva nem szereti, haj­landó Erzsébetet rokonszenvesnek látni. (Az el­lenkező eset kivételes.) De ha messze is álltak egy­mástól, mára már egybeolvadnak az emlékezés­ben. Erzsébet is a boldog békekor, ha óhatatlanul tragikusabb színekkel is, mint Ferenc József. Akár tetszik, akár nem. mindketten hozzátartoznak a magyar törtéielem hagyományához. Ezt a hagyo­mányt nem elutasítani és ócsárolni kell, he/nem a helyére tenni. ' Dolgozatomban erre szeret­tem volna kísérletet tenni kérdésfelveté­seimmel, amelyek e hagyomány megisme­rését és megértését segíthetik. Legtöbb esetben nem a kultusz feltá­rására törekednek a királynéval foglalkozó irodalomban, amelyet általában teljesen át­hat a kultikus beállítódás. Eletét vizsgálva nem tudják megkerülni e személyéhez szo­rosan kapcsolódott jelenséget, melyet leg­inkább a királyné magyarságszeretetére szűkítenek le, de kénytelenek foglalkozni vele, mivel Erzsébet megértéséhez, érté­keléséhez elengedhetetlen. Ez a folyamat szórványos, más szempontú kultikus meg­közelítést eredményezett. Az Erzsébet­kultuszt mint jelenséget többen is vizsgál­ták - Gerő András egy tanulmányt szentelt a kérdésnek, 3 míg Márki Sándor Erzsébet­ről szóló könyvének első fejezetében jele­níti meg e kérdéskört —, 4 azonban teljes fel­dolgozására még nem vállalkoztak. Jelen munkámban én is egy kis részlet feltárására 1 Kutatásaim megkezdése óta a témakör több részterületének feltárása is megvalósult: Borovi Dániel: Ferenc József és Erzsébet magyarországi portréi. (Szakdolgozat) Bp., ELTE BTK Művészet­történeti Intézet, 2006.; Manhercz Orsolya: Ferenc József 1857-es utazása Magyarországon. (Szakdol­gozat) Bp., ELTE BTK Történeti Intézet, 2005. 2 Niederhauser Emil: Ferenc József és Erzsébet. In: Vitágtörténet. 1993. ősz-tél 37. old. 3 Legújabb feldolgozása Gerő András: A magyar Habsburg-szükséglet, lehetőség és valóság. In: Uő.: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből. Bp., PolgART, 2004. 79-126. old. 4 Márki Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898. Bp., 1899. 1-21. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom