Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Előszó

törekedtem: a térhasználatra koncentrálva az időkeretben alkalmaztam megszorítást, a jelentős forrásanyag és a téma szerteágazósága miatt a vizsgálódás fókuszát az Erzsébet halálától, 1898-tól 1914-ig tartó időszakra irányítottam. A kijelölt intervallum az intézményesülés korának kezdeti szakasza, mely kultuszának fénykorát jelenti, teljes kifejlettségében világítja meg a jelenséget, így ez a 16 év kiválóan alkalmas a kultusz fenntartására irányuló cselekedetek széles skálájának bemutatására, míg a világháború kitörését követően értelemszerűen már hangsúlyeltolódások mennek végbe. A címben használt „emlékezethelyei" terminus technicust én nem a Pierre Nora által meghatározott tágabb értelemben alkalmaztam,

6 hanem olyan helyszíneket jelöltem vele, ahol a szimbolikus térfoglalási eljárások a királyné emlékének megőrzésére törekedtek a nemzeti emlékezetben.

7 A szimbolikus térfoglalásokra irányuló vizsgálat óhatatlanul speciális szűrőként láttatja a királyné kultuszát, egyben mutat meg együtt működő jelenségeket, de elfed előlünk bizonyos aspektusokat (pl. emléktárgyak, irodalmi emlékek, hétköznapi kultusz). A téma alapját az Erzsébethez kötődő legendák, toposzok, szimbólumok és jelképek, továbbá a róla kialakított kép formálódásának és használatának gyakorlata képezi. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy ezen elemek hogyan nyilvánulnak meg az emlékezet helyein, mekkora hatást tudnak gyakorolni az emlékezőkre, illetve a királyné emlékének megőrzésére irányuló törekvések hogyan jelentek meg e helyek kialakításánál, és a neki szánt szakrális szerepet mennyiben és mennyi ideig tudták betölteni. Fontos szempont volt továbbá a társadalmi támogatottság feltárása, összekapcsolva a felülről és alulról jövő kezdeményezések kérdésével, miszerint mennyire segítették egymást, illetve céljaikban mennyire tértek el egymástól. E folyamatokba beágyazva próbáltam feltárni kultuszának eredetét, rövid fejlődésrajzot adni, megvizsgálva szertartásrendjét, ünnepeit, az ezekben megjelenő sajátosságokat, és ebből igyekeztem levonni következtetéseimet társadalmi hatásaira, illetve a történetileg legfontosabb kérdéskörre, a kultusz és politika kapcsolatára. A kultusz térhasználati aspektusának

9 jelentőségét már az általunk vizsgált korszakban felismerték. Ennek egyik bizonyítéka az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak 1911-ben adományozott mintegy 1200 darabból álló képeslapgyűjtemény, melynek jelentős hányadát képezték emlékhelyei és a róla elnevezett közterek ábrázolá5 Ezen aspektus korábban kutatott részterületei esetében (pl. Erzsébet-ligetek, köztérelnevezések) kultikus szempontú átdolgozásra és az általuk is használt források (lehetőség szerint kibővítve további anyagokkal) ismételt áttekintésére került sor. 6 Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. In:/to. 1999. 3. sz. 146. old. 7 A vizsgálati szempontok kialakításához lásd: Bodó Julianna-Biró A. Zoltán: Szimbolikus térfoglalási eljárások. In: Szövegvalóság. írások a szimbolikus és diszkurzívpolitikáról, szerk.: Szabó Márton. Bp., Sciencia Humana, 1997. 305-332. old. s A korabeli eszköztárhoz lásd: Rómer Flóris: A történeti érzék keltése a közönségnél, ünnepi menetek, színpadi előadások, nemzeti képek, történeti kiállítások és muzeumok által. In: Századok 1885. október 15. VIII. füzet. 114-135. old.