Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-ligetek

A forrásokból valószínűsíthető, hogy a társadalom személyes meggyőződése így kapott szerepet a mozgalom megvalósításában,

195 kifejezésre juttatva Erzsébet királyné emlékének megőrzésére irányuló szándékát, ami egyben útmutatóul szolgálhat a kultusz társadalmi rétegekben elért hatásához is. Továbbá feltételezhető, hogy a kezdeti lelkesedés elmúltával a kegyeleti szándék háttérbe szorult. E folyamatra utal Kossuth Ferenc kereskedelmi ügyi miniszter 1908. szeptember 6-án kelt 62588/ I. számú rendelete, melyben felszólítja az összes törvényhatóságot az Erzsébet királyné emlékére létesített fák és ligetek megfelelő gondozására, az ültetvények pótlására, továbbá az állapotok felmérésére, illetve jelentéstételre kötelezte az alispánokat.

196 A ligetek településrendezési tervekben, majd ezek megvalósításában elfoglalt szerepe is mutatja azt a társadalmi jelenséget, hogy kultuszának intézményesült korszakában milyen programokat lehetett létrejöttükben segíteni a királyné nevének felhasználásával, ami sok esetben a közösségi támogatást is biztosította. A parkok jelentős történeti tudatformáló szerepre tettek szert Erzsébet kultuszában azáltal, hogy az egyik legelterjedtebb formává váltak a királyné emlékének megőrzésében.

197 E megmaradt fák ma is emlékeztetnek Erzsébet alakjára, megvalósítva Darányi Ignác felhívásának alapgondolatát: „...éla remény, l/ejgy a jövő nemzedék Erzsébet-erdők mélyé)! te/led meijel eny'helyet. "

199 195 A Földművelési Minisztériumnak benyújtott összeírások, Nyitra vármegye MOL K184 1899-1/a—319. (77453-1899.) fol. 26-62., Sáros vármegye MOL K 184 1899-1/3-319 (76941-1899) fol. 14-18. 196 Pesti Hirlap 1908. szeptember 11.8. old. 197 E felvetés lírai formában is testet öltött Dr. Flóris Áron: Erzsébet királyné emléke című versében: „Az emlékszobrokat megmarja a rozsda, A kő is elmálik, ha sok eső mosta, Mily emléket kell hát emelni számára? Hasonlót szivéhez, mely áldás hazánkra. Erzsébet emlékfa legyen élő szobra! E kedves emléken nem tog sem tüz, sem rozsda, Csak az élő gyümölcsfa hasonlít szivéhez, Virágja illata felszáll szelleméhez. " In: Magyarok csillaga. Vezérkönyv Erzsébet gyászünnepélyek rendezéséhez, szerk.: Ludvigh Béla. Bp., Pesti, 1904. 28. old. 198 Ma védett természeti értékként tartják nyilván Békés megyében a gyomaendrődi Erzsébet-ligetet, az ohányi Erzsébet királyné fáját, továbbá Szarvason az Erzsébet-ligeti mocsárciprusokat, illetve a soproni Erzsébet-kertet, a gödöllői Erzsébet-parkot és a nagykanizsai Erzsébet tér fáit. Közli: Magyarországi települések védett természeti értékei, szerk.: Tardy János. Bp., Mezőgazda, 1996. 120,132,134, 234, 396,553. old. 199 Erzséóe/királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. 11. old.