Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Emlékművek

Emlékművek „Ismét uj szobor! - Ismét uj oltára a jóságnak és szeretetnek! Áldozzunk rajta lUtomszirmokat... "

200 (Benedek Elek) E

rzsébet királyné kultuszában az emlékműveknek, jellegükből adódóan, kiemelt jelentőségük volt.

201 A politikai propaganda eszköztárába illeszkedik az emlékhelyek létrehozása, szobrok állítása, melyeket a 19. század második felétől a városiasodás és a civilizáció jelének tekintenek. Megjelenésük a köztereken európai jelenség, mely összefüggésben áll a tömegek bekapcsolódásával a politikába. Ily módon a szobrok a szabályozott emlékezet támaszaként, azt hordozó szimbólumként jelenhettek meg.

204 Emlékműveinek fő feladata a közösségek és a politika által is jelentősnek tartott, személyéhez kötődő kultusz éltetése - mindig az aktuális jelentéstartalom függvényében. Az emlékműveken egy-egy személy tárgyiasul, gyakran 200 Magyarok csillaga. Vezérkönyv Erzsébet gyászünnepélyek rendezéséhez, szerk.: Ludvigh Béla, Bp., Pesti, 1904. 42. old. 20! Felállított szobrainak vizsgálatakor csak a közterületeken elhelyezett műveket vettem számba, a középületekben elhelyezetteket nem, mivel az 1890-es évektől kezdve a királyi pár szobrait a legtöbb helyen felállítják, így ez más jellegű gyakorlatot tükröz. 202 K. Kovalovszky Márta: Emlékműszobrászat (Művészeti füzetek). Bp., Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1978.35-37. old. 203 Budapesten a szoborszám növekedésének oka a város világvárossá válása, míg a megjelenített tartalmak arányainak megváltozása a politizálni akaró tömegek hatása. A kiegyezés előtt 25-30 köztéri szobor állt Budán és Pesten, melyek kétharmada egyházi szobor volt és csak egy hordozott politikai tartalmat: a Hentzi-szobor. 1867 után számuk 60-ra emelkedett, tartalmi megoszlásuk is megváltozott. Az új alkotások többsége már politikai emlékmű volt (szám szerint 19). Közli: Pótó János: /íz emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika. Bp., Osiris, 2003. 22-23. old 204 Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika. Bp., Osiris, 2003. 22-23. old. 205 A korszak emlékműszobrászatához lásd: Kovalovszky Márta: „Bronzba öntött halhatatlan/

1 A historizmus emlékműszobrászata. In: A historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. szerk.: Zádor Anna. Bp., MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1993. 79-98. old., Mazányi Judit: Emlékművek a századfordulón. In: Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914. összeáll.: Éri Gyöngyi, 0. Jobbágyi Zsuzsa. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1986. 31-35. old.