Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Megemlékezési szertartások

métlődő formulák jelentéstartalma azonban a használat során változhat. A beszélő gyakran formalizált beszédet mond, célja az általa képviselt érdekek szolgálatában cselekvésre bírni a részvevőket. Beszédében a következtetések lerövidítésével, egyes feltételek kihagyásával olyan előfeltevéseket visz gondolatmenetébe, melyek a hallgatóság kritikai megközelítésén átmehetnek. Ezt szolgálják a verbális kulcsfogalmak is. Ervelései során gyakran él az eszmék mérlegelésével, melyeket szóképekkel próbál alátámasztani, de alapozhat vitán felül álló szimbólumokra is. Hatásos hivatkozási alap a közösség által megkérdőjelezhetetlen alapigazságok, toposzok beépítése a beszédbe. A metonímia révén a problémás területek egy-egy általa kiemelt részének hangsúlyozásával elterelhető a súlyosabb kérdésekről a figyelem. A hallgatóság „újfajta szemléletének" kialakítását segítheti a konkrét fogalmak elvont eszmévé alakítása metaforák alkalmazásával, továbbá fontos eszköz a korábban különálló fogalmak egy eszmébe való összeolvasztása, mellyel a már elfogadottnak tartott nézetek támadhatók.

604 Elsődleges szerepe nem a kultusz által felmagasztalt Erzsébet királyné valós személyének van. A fő funkció a kollektív emlékezetben való megőrzésének biztosítása, jelentőségének ismételt tudatosítása révén. A szónok a közösség elvárásainak megfelelően, a rögzített panelek alapján, elvégzi ennek a kollektív tudásnak a megerősítését, amivel tovább sematizálja a már így is erősen leegyszerűsített királyné-alakot. Megőrizve a laudációból eredeztethető hagyományt, tiszteletének tárgyát a nemzeti erények megtestesüléséként jeleníti meg, kiemelve a királyné „magyar tulajdonságait":. „.. .a magyar természet, a magyar vérmérséklet, a magyar jellem sokban hasonlít Erzsébetéhez", szabadság- és igazságszeretetc őszinteséggel párosult, tiszteli a természetet és az állatokat, különös tekintettel a lovakra, melyeknek a magyar nemzeti hagyományban különleges szerepük van - ehhez hozzákapcsolódik a királynéi hivatásánál magasabb szintű legitimációként a magyarok védangyala, illetve patrónája-szercp: „Ez a magyar nép úgy tekintett fel hozzá, mit olyanhoz, akinek Isten érintette a szívét, akit maga a jóságos Eg küldött hozzánk csodálatos módon, mint védőangyalunkat. "

606 Erzsébet arra is alkalmasnak bizonyult, hogy egy személyben feloldja a dinasztiahűségből és a szabadságvágyból eredő feszültségeket. Itt a királyné a köztudatban mint a szabadságharc „híve" jelenhetett meg: „Szabadságharcot hallott és látott, nem lázadást; nemzetei, mely a létéért küzd, nem gyülevész csoportot; hősiességet, csodás vitézségei; szabadságát és függetlenségét imádó népet, amelyet csak ideig-óráig igázhat le az ember . 607 Erzsébet magasztalása egyfajta önünneplésbe csap át, a magyarok kiválóságának hangsúlyozásába, kielégítve ezzel a közösség ön604 Parkin, David: Politikai nyelv. In: Politikai antmplógia. szerk.: Zentai Violetta. Bp., Osiris—Láthatatlan Kollégium, 1997. 86-95. old. 605 Vértes József: Erzsébet magyar királyné. (Életének érdekes és bizalmas mozzanatai). Bp., Wodianer, Pannónia, 1924.42. old. 606 Radó Vilmos: Erzsébet királyné emlékezete. Bp., Pallas, 1899. 6. old. 607 Berta Ilona: Erzsébet királyné emlékezete. Bp., Nemzeti Nőnevelés, 1910. 3. old.