Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Megemlékezési szertartások

, • - • , • buti • .,• > • reprezentációs igényeit is: „nemzetigéniuszunk legfényesebb hódítását: a magyarrá vált királyasszonyt, a kinél nyelvben és érzelemben magyarabb Szent István trónját soha meg nem osztotta; a ki engesztelő őrangyala volt nemzetünknek és ki még hálával is a közös mély fájdalomnak szélléphetellen kötelékével fűzi szorosabbra a királyt és nemzetet. "

609 Ezt segítve megrajzolják a királynéban rejlő magyarságideált is, olyan sablonok alkalmazásával (pl.: legnagyobb magyar asszony), melyek a közösség emlékezetében felidézik a tradicionális nemzeti értékeket: „Mélyen, igazéin tuehtt érezni a magyarral. Megértette és átérezte a magyar nemzet tragikus sorséit, érezte évszázadokig leirtó szenvedésének okozta fájdalmát. És mintha eseik magának kellett volna a hosszú szenvedésekért, oly igaz anyai szerteltelfoglald szivébe a nemzetet. S ezzel egyaránt szolgálta a trónnak és hazának érdekét a leghívebben és a legeredményesebben. "

610 Az emlékbeszédek műfaji sajátosságaiból adódik személyének dramatizálása és heroizálása is,

611 mely Erzsébet esetében sorstragédiáinak felidézésével történik, különös tekintettel gyermekei elvesztésé608 Porkoláb Tibor: A hódolat retorikája. (A Magyar Irodalom Pantheonja) In: irodalomtörténet 1998. 1-2. sz. 258. old. 609 Kisfaludi Liptay Sándor beszéde 1898. szeptember 25-én a Kir. József Műegyetem gyászünnepélyén. 18. old. Közli: A kir. József Műegyetem részéről Erzsébet királyné Ő felsége halála alkalmából tartott gyászünnepély Bp., Pesti Loyd-társulat, 1898. 610 Részlet Baintner Hugó nyil. ren. tanár 1901. november 19-én a kassai Kir. Jogakadémián tartott beszédéből. In: Uő.: Emlékbeszéd Erzsébet királyné fölött. Kassa, Vitéz A., 1902.12. old. en Porkoláb Tibor: A hódolat retorikája. (A Magyar Irodalom Pantheonja) In: irodalomtörténet 1998, 1-2. sz. 259. old. re. Szenvedéseivel éteri magasságokba emelik személyét. A szentesítés formái közül az egyik leghatásosabb módszer az életrajzi elemek kiragadásával személyének legendásítása, természetesen a magyar igényeknek megfelelően, melyből egy mesebeli tündérkirálynő alakja bontakozik ki: „ más fejedelmi nők is elegyednek alattvalóik közé; de a mi királyasszonyunk oly lelki finomságot vitt ily találkozásokba, hogy inkább egy jóságos tündér megjelenésének benyomását éreztette, mint eiz ország leereszkedő úrnőjét. " Másik lehetőség a nemzeti emlékezetben már kiemelt szerepet kapott személyekkel való párhuzamba állítása, tekintélyükből való részesítésre alapozva.

614 Ily módon a kiegyezés létrehozásában ugyanolyan jelentőséget kap, mint Deák és Andrássy: „A magyar történelemnek egyik legdicsőbb alakja lesz [...] Erzsébet királyné, a ki segítő társa volt Deák Ferencnek és Andrássy Gyulának a nemzeti alkotmány visszaállításában". Továbbá Árpádházi Szent Erzsébet méltó utódaként, már életében második Szent Erzsébetként emlegetik: „ Téged küldött véeiangyalnak az Ég mi hozzánk, hogy azt a Szent Erzsébetet a kit mi adtunk egy612 1857. május 29-én halt meg elsőszülött gyermeke, Zsófia, Rudolf 1889. január 30-án öngyilkosságot követett el. 613 Részlet Szarvas Gáborné 1902-ben az Erzsébet Nőiskolában tartott Erzsébet-emlékünnepélyen elhangzott előadásából. (Megjelent a Nemzeti Nőnevelés 1902. IX. füzetéből készült különlenyomatként).Uő.: Erzsébet királynéról. Bp., Franklin, 1902. 4. old. ou Porkoláb Tibor: A hódolat retorikája. (A Magyar Irodalom Pantheonja) In: Irodalomtörténet 1998. 1-2. sz. 260. old. eis Részlet Szőcs Géza 1901. november 19-ei beszédéből. In: Uő.: Erzsébet Királyné Emlékezete. Nagy-Szeben, Reissenberger Adolf, 1901. 7-8. old.