Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Templomok
Erzsébet királyné emlékének Edelényben 5 szenteltek először templomot. A település katolikus lakosai lelki szükségletének már nem felelt meg a kastélyban található templom, így egy új, nagyobb épület felépítésének igénye fogalmazódott meg. Hosszú évek sikertelen kísérletei után, a királyné halálát követően 1898. szeptember 24-én tartott római katolikus hitközségi gyűlésen Nagy Géza plébános javaslatára döntést született arról, hogy a templom építésének ügyét, a könnyebb megvalósulás reményében, összekapcsolják a királyné alakjával, a felépülő templomot Erzsébet emlékének ajánlva: „Lehetne-e a dicső királyné emlékét szebben megörökíteni, mint egy fogadalmi díszes templom építésével, melyben a népet keresztény életre, Isten, Felséges Királyunk és hazánk szeretetére vezére/ve, dicsőkirályné lelke üdvéért, apostoli Királyunkért és hazánkért buzgón imádkoznunk. " 501 Kérvényt nyújtottak be Fülöp Szász Kóburg Góthai herceghez, aki c „szent" célok megvalósulása érdekében 320 000 téglát ajándékozott az építéshez. A lakosság • y * ^ • 502 pedig állami adója négyszeresének felajánlásával járult hozzá a célkitűzéshez, melyet széles körű gyűjtés is követett. 50 Az alapkő letételére ennek eredményeként 1904. április 17-én került sor. Makovszky Ferenc 1903-ban elfogadott tervei nyomán a neogótikus templom 1904. november 15-ére készült el,° 04 berendezését a hívek adományaiból biztosították. A felszentelést Blazsejkovszky Ferenc miskolci apátplébános végezte 1905. július 2-án. A királyné kultuszának egyik jellegzetes elemére, Arpádházi Szent Erzsébet alakjával való „egybeolvadására" a templombelsőben történt utalás, ahol a szentély középső üvegablaka Szent Erzsébetet ábrázolja, Erzsébet királyné arcvonásaival. Az ablak Roskovics Ignác budai várpalotai műve alapján Walther Gida műhelyében készült. 505 Az átadás jelentőségét a Borsodmegyei I^apok tudósítója így méltatta, utalva kultikus szerepkörére is: „a magyar nép áldozatkészségéből egy ujabb díszes középületet avattak fel /.../ mely nemeseik megszentelt helye az imádságnak, a vigasztaló érzelmeknek, evangéliumi életnek és hazafiúi kötelességeknek, hanem egyúttal melegágya is mindannak, amiből a magyar nemzeti eszme él és táplálkozik. " J ° 7 A templom elnevezéséről már az 1898. szeptember 24-ei hitközségi gyűlésen határozat született, amihez 1904. szeptember 21-én kérik Ferenc József hozzájárulását. Az uralkodó a kabinetiroda 1904. január 21-én 548/904. szám alatt kelt közleményében jóváhagyta, hogy a felépült római katolikus plébánia templom az „Erzsébet Királyné Fogadalmi Templom" nevet viselhesse. 508 sou Borsod vármegye. soi Nagy Géza: Első fogadalmi templom Erzsébet királyné emlékére. Bp., Atheneum, 1905.10. old. 502 1899-ben 28 000 koronát lett ki. 503 Nemcsak Magyarországon, hanem az amerikai magyarok körében is. soi A templom építésének összköltsége 100 000 korona volt. 505 Borsodmegyei Lapok 1905. július 5. 2. old. 506 Nagy Géza: Első fogadalmi templom Erzsébet királyné emlékére. Bp., Atheneum, 1905. 21. old. sóz Borsodmegyei Lapok 1905. július 5. 2. old. sós Nagy Géza: Első fogadalmi templom Erzsébet királyné emlékére. Bp., Atheneum, 1905. 11-12. old.
